Talán tapasztalták már, hogy a fogyókúra kezdetére, nagy általánosságban véve egyetlen időpont sem megfelelő.
Mert kifogást bőven találunk, kezdve a gyerek születésnapjától, (amin ugyebár csak egy szelet tortát), a baráti összejövetelekig (nehogy már ne egyek együtt a barátaimmal egyszer egy évben)  a munkahelyi ebédekig (most mit csináljak, enni kell, itt meg csak ez van) minden napra jut egy ellenérv. Közben pedig csak hízunk, kerekedünk. Eleinte talán még viccet is gyártunk saját pluszkilóinkból, aztán később, ahogy telik az idő és egyre szembetűnőbb lesz a felesleg (konkrétan a mi feleslegünk) kissé elkeseredünk.
Aztán bízunk benne, hogy ez a rosszkedv, az elkeseredés mégiscsak jó hatással lesz a kilóinkra, és fájdalmunkban majd csak fogyásra adja magát a szervezetünk.

De nem, ez sem sikerül. És amikor a párunk új elemet vesz a mérlegbe, és mi nem győzünk szemüveg után rohangálni, mert amit a mérleg mutat, az gyakorlatilag lehetetlen, nos, akkor fogalmazódik meg bennünk újra és újra (ki tudja hanyadszorra), hogy fogyókúra előtt állunk. Ha minden jól megy, azért ezt a diétát sem feltétlenül másnap kezdjük el, hanem majd csak a jövő hét hétfőn. Esetleg szerdán, mert az pont a hét közepe. Igen, a szerda jó nap lesz.

Óriási szerencsénkre, ha ez a szerda pont az új évre esik (ritkán), akkor elkezdhetjük az újévi fogyásunkat. S hogy mi segít minket az elvékonyodás útján? Sokak szerint a döntés. Az az egyszerű döntés, hogy le akarunk fogyni, és kész. Azonban a döntés megszületése és és a tett között olyan távolság feszül, amire valójában nem vagyunk eléggé felkészülve. „Állóképesség” hiányában pedig viszonylag könnyen feladhatjuk. De vajon van-e, létezik-e olyan mankó, ami a segítségünkre lehet az újévi nagy fogyásban? Alábbi javaslataink talán jó kapaszkodót jelenthetnek hozzá. (További segítség lehet az, hogy január 1-jéig  bőven van még időnk.)