Jump to content

Mikor kezdhetünk gyanakodni az ingatlanközvetítőre?

2017. 08. 19. 09:05

Mit tegyünk, ha a kizárólagos szerződésben aláíratják, hogy akkor is fizessünk a közvetítőnek százalékot, ha mi adjuk el a lakást? És mi a teendő, ha nem derül ki a hirdetésből, hogy egy ház ártéren áll? Kell-e fizetni annak az ingatlanosnak, aki nem is segített? Mit várhatunk el egyáltalán tőle? Ennek jártunk utána.

Minden a szerződéstől függ, melyet az ingatlanközvetítővel kötöttünk: a kizárólagosság tilalma azt jelenti, más ingatlanos nem foglalkozhat az ingatlan értékesítésével – mondta Osadcow Gergely, a Magyar Ingtlanközvetítők Országos Szövetségének stratégiai tanácsadója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Mint mondta, általában a szövetség ajánlása az, hogy a szerződésbe foglalják bele a felek, hogy a tulajdonos is értékesíthet, de költségtérítésre tarthat igényt az ingatlaniroda. Ha ők értékesítik  a lakást, akkor pedig a teljes jutalékra jogosultak – fűzte hozzá.

Kiemelte azt is, hogy szemben a több oldalas szerződésekkel ajánlásuk egyetlen oldal megbízási szerződést, és egy oldal adatlapot tartalmaz, amelyben világosan látszik, kinek milyen joga és kötelezettsége van. A szolgáltatásokat is hangsúlyozzák benne, hiszen az ingatlanközvetítő díj mellett fontos, mit kap ezért cserébe a megbízó – fogalmazott.

Ha túl alacsony, vagy túl magas a közvetítői díj, kezdjünk el gyanakodni – mondta a szakember, hozzátéve, hogy ajánlásuk szerint 2,5-4,5 százalék az elfogadható mértéke a jutaléknak. Osadcow Gergely fontosnak tartja a tulajdonos felelősségét a közvetítő kiválasztásában, valamint a szerződés véleményeztetésében is egy jogásszal, ügyvéddel.

Tapasztalat kell hozzá

Az ingatlanos képzésekkel kapcsolatban elmondta: a törvény OKJ-s képesítéshez köti a közvetítői munka végzését, mely szerinte ugyan egy megfelelő alapot ad, de önmagában kevés. Ehhez tapasztalat kell – fűzte hozzá, kiemelve, hogy vannak komplementer képzések, mellyel elsajátíthatnak a hallgatók többek között marketing- és értékbecslés ismereteket is.

Dr. Nagy Zoltán ügyvéd a műsorban elmondta: sokszor nem olvassák el az emberek a szerződéseket, pedig fontos feltételek lehetnek benne, és ha utóbb derülnek ezek ki, akkor már nincs mit tenni. A megbízási díj “üldözése” során vannak közvetítők, akik mértéket tévesztenek és például saját megbízójukat vagy a vevőjelölteket megtévesztik – magyarázta.  Egy per esetében felmerülhet a közvetítő felelőssége is egy eladó és egy vevő közötti vitában – fűzte hozzá.

Írjunk jó szerződést

Tipikusak a megbízási szerződések, amelyekben a közvetítő eredménykötelmet, vagyis sikeres eladást nem tud vállalni, de azt biztosítania kell, hogy a tőle elvárható gondossággal jár el, hogy megtalálja a vevőt – magyarázta Nagy Zoltán. Kiemelte azt is, hogy ha nem hoz vevőjelölteket a közvetítő, az nem azt jelenti, hogy nem csinál semmit – lehet ugyanis, hogy ez az ingatlan hibája.

A Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségével kidolgoztak egy olyan szerződésmintát, amely egy vállalkozási szerződés, és melyben tényleges eredménykötelmet kell vállalni egyes részfeladatokra: például, hogy  mikor, milyen honlapokon tüntetik fel a hirdetést, milyen felméréseket készítenek el jogi, gazdasági szempontból. Ezek határidőkhöz kötöttek és számon kérhetőek – mondta Nagy Zoltán.

(Forrás: hazesotthon.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)