A bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 4,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2017-ben a GDP 4,0 százalékkal emelkedett a nyers, és 4,2 százalékkal a kiigazított adatok szerint – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közölték, az előző negyedévhez mérten 1,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene a tavalyi negyedik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a negyedik negyedévi növekedéshez a legnagyobb mértékben az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások, kiemelten a kereskedelem járultak hozzá.

Emelkedett a GDP

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: a várakozásokat meghaladóan – míg a Takarékbank várakozásaihoz közeli mértékben nőtt  a hazai GDP a tavalyi negyedik negyedévben. A harmadik negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,3 százalékkal bővült a gazdaság.

Mint mondta, ha, az időjárási tényezők által befolyásolt mezőgazdaság tavalyi visszaesését nem vesszük figyelembe, a tavalyi növekedés elérhette volna a 4,5 százalékot, míg az utolsó negyedévben megközelíthette volna az 5 százalékot is. A tavalyi utolsó negyedévben a növekedést a fogyasztás és a beruházások további gyorsulása élénkíthette, míg a külkereskedelmi többlet kisebb mértékben csökkent az előző negyedévhez képest, így kevésbé fogta vissza a növekedést.

Idén várható a lakás és irodaátadások hulláma, az állami tiszta és EU-s beruházások felfutása (a Brüsszelbe kiküldött számlák alapján a most futó EU-ciklus közel 20 százaléka teljesülhetett eddig, így ezek döntő része még a következő időszakban valósulhat meg) emellett kifejezetten élénkülnek a feldolgozóipari, logisztikai, kiskereskedelmi és hotelberuházások is, a Mercedes idén elkezdi az új, egymilliárd euró nagyságú gyárépítését.

Fókuszban a külkereskedelem

A fogyasztás idén a tavalyihoz hasonló mértékben növekedhet, azonban 2018-ban leginkább a külkereskedelem a tavalyi évhez képesti kisebb romlása gyorsíthatja a gazdaságot, amit az exportkapacitások növekedése mellett a kiváló európai és globális gazdasági konjunktúra is húz. Ezt alátámasztják az évtizedes és történelmi csúcsra emelkedő hazai, német és euró-övezeti bizalmi és hangulati indikátorok is. Suppan szerint így idén a növekedés akár jóval meg is haladhatja az optimistának tekintett 4,5 százalékos előrejelzésüket. Jövőre azonban az idei évben várható magas bázis miatt a növekedés 3,6 százalékra lassulhat a Takarékbank előrejelzése szerint.

Új növekedési fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság

A stabil és gyors gazdasági növekedés azt mutatja, hogy eredményes a béremelésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika, így a magyar emberek életszínvonala érdemben javulni tudott – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH tavalyi évre vonatkozó előzetes GDP-növekedési adatai alapján.

Kiemelte, hogy 2017-ben hárommal kevesebb munkanap volt, mint 2016-ban, ráadásul ebből kettő az utolsó negyedévben esett ki. Az ezeket a hatásokat figyelembe vevő, uniós összehasonlítások alapjául is szolgáló növekedési adatok még kedvezőbb képet mutatnak. E szerint tavaly 4,2 százalékkal, az utolsó negyedévben 4,8 százalékkal  növekedett a GDP. Időben visszatekintve is kiemelkedő teljesítmény ez, amit jól jelez, hogy a KSH 2005 óta, azaz 12 éve nem mért ennél nagyobb mértékű bővülést – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

A tárcavezető elmondta, hogy a tavalyi 4 százalékos növekedés negyede, 1 százalékpont a 2016 novemberében megkötött hatéves adó- és bérmegállapodás gazdaságösztönző hatásának köszönhető. A kedvező hatások a magyar háztartások számára is kézzelfoghatóak. A 12,8 százalékos béremelkedésnek és a 70 ezer fővel magasabb foglalkoztatásnak köszönhetően tavaly a munkavállalók nagyságrendileg 1100 milliárd forintnyi többletbért vehettek kézhez, amely egyben magasabb életszínvonalat is eredményezett – ismertette Varga Mihály.

A magyar gazdaság növekedése stabil, fenntartható valamint széles alapokon nyugszik. Ez utóbbit jelzi, hogy 2017-ben a kedvezőtlen időjárással sújtott agrárium kivételével minden ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. A stabilitás és fenntarthatóság szempontjából a miniszter kiemelte, hogy az egyensúlyi folyamatok is kedvezőek, azaz a növekedés gyorsulását nem eladósodás táplálja. Épp ellenkezőleg: az államháztartási hiány stabilan alacsonyan, 2 százalék körül alakult, amelynek eredményeként az államadósság rátája is érdemben csökkent.

Nemzetközi összevetésben hazánk növekedése továbbra is jelentősen meghaladta az Európai Unió teljesítményét: az Eurostat gyorsbecslése alapján a negyedik negyedévben az unió átlagosan 2,6 százalékkal növekedett. Így 2017-ben tovább gyorsult a magyar gazdaság felzárkózása. A visegrádi országok közül az Európai Bizottság előrejelzése alapján az egész éves adatot tekintve előkelő helyen, a negyedéves növekedésben viszont az első helyen végeztünk – húzta alá a nemzetgazdasági miniszter

Varga Mihály hozzátette: 4,3 százalékos növekedési ütemet vár az NGM az idei évben. A bér- és adómegállapodás, illetve a társasági adó 9 százalékra csökkenésének növekedésserkentő hatása idén jobban fog érvényesülni, emellett számolni lehet a lakáspiac további erősödésével is - húzta alá.