A felmérésről...

A 18-64 évesek háromnegyede használt az elmúlt fél évben valamilyen láz- vagy fájdalomcsillapítót, ugyanakkor nagy részüknek nem ez a legkézenfekvőbb megoldás. A fájdalomcsillapítót használók 40 százaléka minden esetben, további 38 százaléka alkalmanként előbb természetes módszerrel próbálja kezelni a panaszait, és csak akkor nyúl a gyógyszerért, ha ez nem hozza meg a várt eredményt.

A felmérés a fájdalomcsillapítók használati és vásárlási szokásait, az egyes márkák ismeretségét és használatát, valamint a fájdalomcsillapítással kapcsolatos attitűdöket vizsgálta. A gyógyszerek közt a tabletták népszerűbbek, kenőcsöt körülbelül feleannyian alkalmaznak. Ugyan sokan szednek valamilyen fájdalomcsillapítót, a nagy mennyiségű fogyasztás nem jellemző: a tabletta-, illetve kenőcshasználók négyötöde a felmérést megelőző egy hónapban öt vagy annál kevesebb alkalommal kezelte a fájdalmát gyógyszerrel, míg több mint tíz alkalommal csupán egytizedük választotta a gyógyszeres megoldást. „Nem meglepő módon az idősebbek gyakrabban használnak fájdalomcsillapítókat: egy hónap alatt az 55-64 évesek 17 százaléka kezelte így panaszait tíznél többször”.

Nem baj, ha vényköteles

A fájdalomcsillapító választásakor a legfontosabb a gyors hatás. Kiemelkedő szempontok még, hogy a tabletta vagy kenőcs megbízható legyen, illetve ne károsítsa a szervezetet. Az ár már csak a megkérdezettek kétharmadának számít. Nem feltétlen az erős gyógyszereket keressük: a fájdalomcsillapítót használók 46 százaléka teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy inkább több alacsonyabb hatóanyagú gyógyszert vesz be, mintsem egy erősebb fájdalomcsillapítót. Az orvosok és gyógyszerreklámok figyelmeztetése ellenére sokan nem tájékozódnak a mellékhatásokról: 54 százalék egyáltalán nem olvassa el a betegtájékoztatót.

A vényköteles gyógyszerek is elterjedtek: választáskor az egyik legkevésbé fontos szempont, hogy recept nélkül is beszerezhető legyen, ennek megfelelően a megkérdezettek 44 százaléka vényköteles szert is szokott vásárolni. A kutatás során az alapminta nem, kor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentálja a 18-64 éves magyar lakosságot. A felmérést a tervek szerint évente megismétlik majd.