Az ingatlanközvetítő elemzésében az Eurostat legutóbbi lakásforgalmi statisztikáját, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022 második negyedévre vonatkozó lakásárindexeit vette alapul.

Az Eurostat néhány hete megjelent jelentése szerint 2022-ben már nem Magyarországon emelkedtek leggyorsabban a lakásárak. Idén a második negyedévében ezen a téren lehagyta Magyarországot Szlovákia, Litvánia, Lettország és Észtország is.

A KSH legfrissebb statisztikája alapján idén április és június között még rekordnak számító - éves összevetésben 24 százalékos - áremelkedés történt, ezzel az inflációval korrigált reálértéken nézve vélhetően csúcsra is ért a hazai lakáspiac. Ugyanis a KSH lakásárindexéből az is kitűnik, hogy a drágulás ütemét tekintve az idei második negyedév már gyengébb volt, mint az első. A használt lakásoknál az árnövekedés a január-márciusi 8,9 százalékról 6,3 százalékra, az újépítésűeknél pedig 6,6 százalékról 3,3 százalékra lassult.

A közelgő trendforduló a pozíciók átrendeződését is hozta. Az első félévben a fővárosban az új lakások fajlagos ára átlagosan 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ám a vidéki városokban ez a mutató elérte a 18 százalékot is. Ugrásszerűen drágult Debrecen, Győr, Szeged, valamint Siófok, ahol az árak utol is érték a fővárosiakat.
A használt lakásoknál ugyancsak meghaladta a vidéki nagyvárosok drágulási üteme a fővárosét. Míg Budapesten a fajlagos négyzetméterár 692 ezer forintról 796 ezer forintra emelkedett, addig a megyeszékhelyeken 369 ezer forintról 448 ezer forintra nőtt, előbbi 15, utóbbi 21 százalékos emelkedés.

Az MNB lakásindexe szintén azt mutatta, hogy 2022 második negyedéve a felzárkózó városoké volt: míg a községekben 15,6, Budapesten pedig 20,4, addig a vidéki városokban 31,2 százalék volt a lakásárak éves növekedési üteme.
A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, hogy bár jelen tudásuk szerint maradnak az otthonteremtési támogatások, a negatív körülmények sokkal erőteljesebb hatásával is kalkulálni kell. Utóbbiak közül elsősorban a már a számlákban is megjelenő rezsinövekedésre, az infláció forráselszívó hatására, valamint a kamatok emelkedésével dráguló hitelekre hívta fel a figyelmet. Ezek együttesen az év végére a forgalomban 15-20 százalékos visszaesést is hozhatnak, ami előbb-utóbb megmutatkozhat az árak mérséklődésében is.