Az MTI-nek kedden eljutatott közlemény szerint az elemzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) első három negyedéves adatait vette alapul, amelyek éves összevetésben országosan 11 százalékos drágulást mutatnak.

Hozzátették, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben 17 százalékos, míg a második három hónapban egyharmados forgalomnövekedés látszik, a tavalyi év hasonló időszakával összevetve. A megyei jogú városokban és a kisebb városokban Budapestnél ismét jobban, 12 százalékkal, illetve 15 százalékkal nőttek a lakásárak, a fővárosban 5 százalékos volt az áremelkedés üteme.

A közlemény szerint bár tavaly sokkoló volt a lakáspiac rövid, március-áprilisi befagyása, összességében inkább csak megtorpant a már amúgy is lassuló növekedés, hogy aztán idén - döntően állami ösztönzők hatására - új erőre kapjon.
Kiemelték, a koronavírus hatására nem alakult ki valódi válsághelyzet a lakáspiacon, inkább a vevői preferenciák változtak meg látványosan, miközben a magyar gazdaság meglepően jól átvészelte a kizökkenést, és a hitelpiac jól teljesít továbbra is.

Az idén bevezetett számtalan támogatási forma fennmaradásáig, de akár 2022 végéig nem is azonosítható olyan jelentős kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat - emelték ki.

Közölték, a járvány hatására egyrészt sokan újragondolják lakhatásuk minőségét, vagy módosítanak elvárásaikon, illetve megtakarításaik elköltésekor az otthonteremtés került első helyre, és ezek mind a keresletet élénkítik. Emellett az erősödő inflációs félelmek, és az elindult kamatemelés mellett is még olcsó hitelek szintén lakásvásárlásra ösztönöznek.
Ugyanakkor jelezték, bár sokakat elbizonytalaníthat a lakásvásárlástól az, hogy hét év folyamatos, európai szinten is egyedülállóan meredek áremelkedés után idén tovább száguld a lakáspiac, a jelenlegi támogatások és kamatkörnyezet vonzereje igen nagy lehet.