Ebből kiindulva Bologna és Barcelona úgy döntött, közös projekt keretében lépnek előre. A közösségi adatok kollaboratív irányítása című projektet azzal a szándékkal hozták létre, hogy a különböző szereplők szorosan együttműködhessenek, és közös szabályozást alakíthassanak ki, ugyanakkor tiszteletben tarthassák az egyéni jogok és a magánélet védelmét.

Az ENSZ ihlette

A fenntartható fejlődést célzó 2030-as ENSZ keretrendszer (2030 Agenda for Sustainable Development) 17 céljának egyike – konkrétan a 11. pont – a városok és közösségek biztonságossá, befogadóvá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele. Ez inspirálta a mostani projektet is, amely konkrét esettanulmányokra alapozva együttműködési adatirányítási modell elfogadását célozza.

A város életének legfontosabb kérdéseinek kezelése a mobilitástól kezdve a biztonságig egyre inkább megköveteli a különböző szereplők – állami szervezetek és magánszemélyek – digitális platformjain található adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. Legyen szó a nyilvános wifi-hálózatokból, közlekedési csomópontokból vagy a különféle felügyeleti platformokról származó információkról.

Ezek kombinálásából számtalan újabb összefüggésre fény derülhet. Például, hogy milyen valós időben a forgalom, mikor tartózkodnak éppen többen az adott területen és hasonlók, így könnyebben feltérképezhetők az adott településre vonatkozó mintázatok.

Mire jó mindez?

Az adatok története és a városi élet „ritmusának” segítségével olyan elemzőközpontot lehet „alulról” kialakítani, amelyből látható a közösség mozgása, szokásai és társadalmi dinamikája. Mindez az intézmények és a közösségi élet minősége szempontjából is releváns lehet. Például egy beépítetlen vagy ritkábban lakott területen akkor lehet kiüríteni a kukákat és összegyűjteni a szemetet, amikor arra valóban szükség van, vagy a látogatói igényeknek megfelelően lehet ütemezni a kultúrális intézmények nyitvatartási idejét.

Nem beszélve a „15 perces város” koncepciójáról. Ennek lényege, hogy a lakosok – a külterületnek számító részeket is beleértve – legfeljebb 15 percen belül gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel elérhessenek bármit, amire a mindennapi élethez szükségük van. Különösen fontos ez most, a koronavírus-világjárvány miatt berobbant intelligens munkavégzés esetén. A megfelelő szolgáltatásokkal felszerelt, kényelmes lakóövezet hozzáadott értéket jelenthet mind egyéni, mind családi szinten.

A nagy mennyiségű adatgyűjtés és elemzés, vagyis a big data révén tehát a döntéshozók a közösségi szükségletekhez igazodva alakíthatják át a különféle területeket. Legyen szó sportolási lehetőségről, zöldterületekről, kulturális vagy szociális igényekről - írja az iotzona.hu.