A társaság szerint kisebb áremelkedést mindössze a jobb minőségi lakásoknál lehet érzékelni, de az emelést, a tapasztalatok szerint, inkább csak a már meglévő bérlőkkel lehet elfogadtatni, az újakkal már kevésbé.

Az adatok alapján a potenciális bérlők, a túlkínálat miatt, nagyon gyorsan találnak maguknak megfelelő lakást, akár egy-két nap alatt is.

A legtöbbet Budapesten kell fizetni az albérletért, átlagosan havi 150-165 ezer forintot. Ugyanakkor az egyetemistáknak megfelelő kisebb lakások már havi 120 ezer forintért is kivehetők, a külvárosi részeken pedig pár ezer forinttal még olcsóbb is lehet a bérlet.

A társaság adatai szerint a nagyvárosokban átlagosan 100-135 ezer forint közöttiek az árak: Győrben 120 ezer forint, Debrecenben 115 ezer forint, Szegeden 110 ezer forint a havi albérleti költség, míg például Kaposváron már csak havi 75 ezer forinttal kell számolnia egy egyetemistának.

Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője elmondta, nemcsak az anyagiakra, hanem egyéb fontos szempontokra is érdemes odafigyelni a bérlőknek, illetve a lakáskiadóknak.

Hozzátette, a kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, informálódni kell a többi kiadásról is, például a kaucióról, a közüzemi díjakról és a közös költségről. Fontos az is, hogy a felek írásos szerződést kössenek, állapodjanak meg egyebek mellett a garanciális hibák javításáról, illetve vegyenek fel jegyzéket a lakásban található bútorokról, berendezésekről, és rögzítsék az óraállásokat, valamint a felmondás módját. Ez utóbbit érdemes legalább 60 napban meghatározni - különösen határozott idejű bérleti szerződés esetén -, mivel a bérlő így nem kerül egyik napról a másikra az utcára.

A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni - mondta.