A társaság ügyfelei körében végzett felmérése szerint a legnépszerűbb (68 százalék) felhasználási mód a lakásvásárlás, amelynek aránya 13,9 százalékponttal nőtt egy év alatt. Ingatlan felújítására, korszerűsítésére, bővítésére az igénylők 14 százaléka fordította az elnyert támogatást, 5 százalékuk banki hitelét váltotta ki, 3 százalékuk pedig megtakarítást hozott létre gyermeke számára a kölcsönösszegből. Alig 1-1 százalékban állampapírt vettek a pénzből vagy a meglévő hitelt törlesztették előzetesen, illetve autót vásároltak, esetleg a vállalkozást fejlesztették a kölcsönből.

A közlemény idézi Fülöp Krisztiánt, a Duna House Pénzügyek vezetőjét, aki elmondta, a legfrissebb elemzésük szerint a maximális, 10 millió forintos támogatásból Budapesten az ingatlanok vételárának átlagosan a negyedét, vidéken pedig a felét tudják fedezni a vásárlók. Hozzátette, az ügyfeleknek így még további támogatásra is szükségük lehet lakáscéljaik eléréséhez és ehhez államilag támogatott hiteleket (csok, falusi csok) is felvesznek. Egyértelműen látszik az is, hogy a babaváró felhasználásban az elmúlt két évben rendre csökkent a felújításra, korszerűsítésre, bővítésre felhasznált összeg, ami a kifejezetten ilyen fejlesztésekre bevezetett kormányzati támogatásoknak is köszönhető.

A jegybank adatai szerint az indulás évében 49 ezer, tavaly pedig 63,6 ezer babaváró hiteligénylést hagytak jóvá a pénzintézetek, átlagosan 9-10 millió forint értékben. Idén március végéig összesen 1192 milliárd forintot tettek ki a babaváró hitelek, és ezzel már a lakossági hitelállomány 14 százalékát teszik ki. A babaváró népszerűségét jól szemlélteti, hogy ugyanebben az időszakban 1616 milliárd forint lakáscélú jelzáloghitelt folyósítottak a pénzintézetek.