Ahogy azt már kormánypárti politikusok jelezték, Böröcz László (Fidesz) eredeti előterjesztéséhez képest szűkül azok köre, akik megvásárolhatják állami vagy önkormányzati bérlakásukat az előterjesztésnek megfelelően: ez csak világörökségi helyszínen és védőövezetében lesz lehetséges. Olyan lakásokra vonatkozik majd a jogszabály, amelyeket például a műemlékjellege miatt korábban nem lehetett megvásárolni.

Csak azok vehetik meg az ingatlant, akik már legalább öt éve bérlik azt, és 2020 év végén már fennállt egy határozatlan idejű bérleti jogviszonyuk a lakásra. Az ugyanakkor nem feltétel, hogy a lakás önálló ingatlanként szerepeljen a nyilvántartásban.

Aki legalább 25 éve bérli a lakást, az a forgalmi érték 15 százalékáért veheti meg azt. Ha a bérleti jogviszony nincs még 25 éves, de több mint 15 éve él, a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg 5 és 15 év közötti bérlési idő esetén a 80 százalékát. A módosítás a kedvezményes vételárat a hosszú bérlés alatt a lakásra fordított költségek elismerésével indokolja.

Akik ingatlancserével jutottak bérleti joghoz, azoknak szintén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetniük, ha pedig a csere során tulajdonjogot cserélt bérleti jogra, akkor a 35 százalékát. További 5 százalék árkedvezmény illeti meg azokat, akik egy összegben kifizetik a vételárat.

A vételi szándékot a törvény hatályba lépése után egy éven belül kell jelezni, vagy azután egy éven belül, hogy már legalább öt éve fennáll a bérleti jogviszony. Az értékbecslést az állam vagy az önkormányzati végzi el, a bérlőnek pedig csupán a forgalmi érték közlését követő fél évben van lehetőségük az ingatlan megvásárlására.

Nem veheti meg a bérelt lakását az, akinek a megelőző egy évben legalább háromhavi lakbértartozása volt. Aki részletre veszi, annak legfeljebb 15 év alatt kell törlesztenie, és a vételár 10 százalékát a vásárláskor egy összegben ki kell fizetnie.
A megvásárolt lakásokat négy évig nem lehet eladni.