Budapesten 0,8 százalékkal nőttek az árak egy hónap alatt, éves szinten viszont 14 százalékkal csökkentek.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjének értékelése szerint korai lenne az adatokat tartós bérletidíj-emelkedés kezdetének tekinteni, a lakbérindex a gyakorlatban inkább stagnálást jelez.

Az országon belül eltérően mozogtak a lakbérek februárban. Havi szinten a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban 3 százalékkal nőttek, míg a dél-dunántúli, észak-magyarországi és a Pest megyei kiadó ingatlanok esetében 0,5 százalékos csökkenés történt januárhoz viszonyítva.

Budapesten a budai hegyvidéki kerületekben egy hónap alatt 3, a budai egyéb kerületekben 1,3 százalékkal, Pest külső városrészeiben pedig átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak. A pesti belső kerületekben 0,1 százalékos, a pesti átmeneti kerületekben 0,3 százalékos volt a növekedés.

Éves szinten a különböző budapesti városrészek 10-17,3 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Az ingatlan.com legújabb elemzésében több mint 35 ezer hirdetés adatai alapján jelezte azt is, hogy március közepén a fővárosban az átlagár továbbra is 130 ezer forint volt. A legdrágább kerületek közé tartozott az I., a II. és az V., ahol 160-170 ezer forintot ért el az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb városrész a XIX. és a XX. kerület, ahol 110 ezer forintért kínálták kiadásra az ingatlanokat a tulajdonosok.

Pécsen 87 ezer, Nyíregyházán 90 ezer, Debrecenben és Kecskeméten 100-100 ezer, Szombathelyen 108 ezer, Győrben pedig 110 ezer forint volt a március közepi átlagos bérleti díj a kínálati piacon.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma és az ahhoz köthető korlátozások bizonytalanságot hoztak az albérletpiacra, márciusban az év elejéhez képest egyelőre nem érezhető további drágulás - mutatott rá az ingatlan.com közleményében Balogh László.