Az elemzés szerint a gazdaság helyreállásának gyorsaságától függően a lakásárak átlagosan a 2 százalékos csökkenés és a 4 százalékos növekedés közötti sávban mozoghatnak. Az elmúlt évekhez viszonyítva várhatóan visszaesik a befektetési célú ingatlanvásárlás, a bérlakáspiac pedig nehezen talál magára, az első fél évben nem emelkednek a bérleti díjak.

A tavaly átmenetileg 27 százalékosra emelkedő, az új lakásokat terhelő áfakulcs hatására 2020-ban visszaesett az induló építkezések száma. Idén januártól azonban ismét 5 százalékosra csökkent az új lakások forgalmi adója, ráadásul a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) vásárlók még ezt az 5 százalékot is visszaigényelhetik, ezért a lakásépítések ismételt felfutására lehet számítani a Takarék Index elemzői szerint. Az eddig kiváró fejlesztők elindíthatják új beruházásaikat, így a következő években ismét nőhet a lakáspiaci kínálat.

Az 5 százalékos áfakulcs 2026-ig alkalmazható a 2022 vége előtt még építési engedélyt kapott építkezésekre. Ez ismét egy hullámot generálhat a lakásépítésekben a következő években, mivel a beruházásokat erre a behatárolt időszakra időzíthetik a fejlesztők.

A kínálat szempontjából a másik fontos kérdés az elemzés szerint, hogy miként alakul a most még a koronavírus-járványra tekintettel moratóriummal védett jelzáloghitelesek helyzete. Kényszerértékesítésekre várhatóan 2022-ig nem kerül sor, de kérdés, hogy az esetleg munkájukat elvesztők saját maguk mekkora volumenben kezdik el értékesíteni az ingatlanjaikat.

A 2021-es lakáspiaci kereslet szempontjából kulcsfontosságú a járványhelyzet alakulása és a védőoltások tömegessé válása. Összességében az elmúlt időszakban nőtt a bizonytalanság a vásárlók között, óvatosabbak lehetnek a lakáskeresés során.

Ugyanakkor a finanszírozási környezet továbbra is kedvező, a kamatok csökkentek 2020-ban, és drasztikus emelkedésre az idén sem kell készülni. Tavaly visszaesett a kihelyezett hitelek összege, idén a hitelkihelyezés azonban már erősebb lehet. Szintén élénkítik a keresletet az állami támogatások új elemei, amelyek segítik az új és használt lakást vásárlókat is.

A bérleti díjak szintje tavaly jelentősen csökkent az ingatlanközvetítő hálózatok adatai, illetve a KSH lakbérindexe szerint. A helyzet az idei első fél évben sem kedvez a befektetőknek, sem a hosszú, sem a rövid távra kiadó ingatlanok piacán. A bérleti díjak várhatóan nem emelkednek, és nehéz lehet kiadni a lakásokat.

Az elemzők szerint a hosszú távú bérlemények piacán a nyár vége és az ősz hozhat enyhülést, ha a járványhelyzet javulásával az egyetemi oktatás visszatér a hagyományos módba. A vírus mellett a rövid távú szálláshely-szolgáltatások szabályainak szigorítása szintén akadályozhatja a szálláshelyként kiadó ingatlanok piacának helyreállását, ez a pesti belváros bérleti piacát érzékenyen érintheti hosszabb távon is.

A befektetői kereslet az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb lehet 2021-ben, a befektetők még kivárhatnak, főként az év első felében.

Hosszabb távon jelentős kérdésnek látják a Takarék Index elemzői, hogy mennyire marad fent a home office gyakorlata a járvány elmúltával. Ahol kevésbé szükséges az irodai jelenlét, ott megfontolandó lehet az állandósult távmunka bevezetése a hét bizonyos napjaira. Így a munkavállalók szempontjából a lakóingatlan otthoni munkavégzésre való alkalmassága fontosabbá válhat. Nagyobb ingatlanra lehet szükség, előtérbe kerülhet az otthoni rekreáció, például az erkély vagy a kert megléte, és fontosak az egyéb technikai feltételek, a többi között a stabil, gyors internetkapcsolat.

Nőhet a kereslet az agglomerációs települések iránt, de közöttük is lehetnek különbségek attól függően, hogy milyen minőségi életet kínálnak, mert a szolgáltatások elérhetősége fontos szempont a lakásvásárlásnál. Emiatt rövid távon várhatóan nem csökken a városok népszerűsége, itt találhatóak ugyanis a kulturális és egyéb szórakozási lehetőségek, és az olyan munkahelyek, ahol nem oldható meg az otthoni munkavégzés.