Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint a Nyugat-Európából hazatért építőipariak közül többen vannak, akik itt is képesek megtalálni a számításukat.

„Nyugat-Európából több ezren jöttek haza, akik közül egyre többen vállalnak – szakmunkások és mérnökök is – munkát idehaza. Belső átrendeződések figyelhetők meg az építőiparban. Körülbelül 15-16 ezer ukrán és szerb kolléga dolgozott nálunk, akik a járvány miatt hazamentek, jelentős részük pedig nem akar, vagy nem tud visszajönni” – fejtette ki az elnök.

„Bár a koronavírus a magyar építőipart is visszavetette, és csökkent a megrendelésállomány, ennek ellenére a kialakult helyzetnek előnyei is lehetnek” – teszi hozzá Boros Imre közgazdász azokra a hírekre utalva, amely szerint a hazatérő szakmunkások 20 százaléka vélhetően Magyarországon maradna a járvány lejárta után is.

Jelentős forrásokhoz jut a szektor

A mintegy 4500-5000 milliárd forintos GDP-hozzájárulással bíró építőipart a kormány nem hagyja magára. Például a Pénzügyminisztérium 65 milliárd forintot tett félre arra, hogy a szektort támogassa.

„Egy része a keresletet élénkíthetné, a másik része pedig az építőipart kellene, hogy abba a helyzetbe hozza, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. Mi folyamatosan dolgozunk, és a magyar építőiparnak hatékonysági problémái vannak, ennek a 65 milliárd forintnak mind a kettőt kellene szolgálnia. Tehát hiába akarok én hatékonyabb lenni, ha nincs megrendelésem, és hiába van megrendelésem, ha nem tudok sokkal hatékonyabban, a megrendelő igényei szerint dolgozni” – hangsúlyozta Koji László.

Szakértők szerint az építőiparban újra meghatározó szerepe lesz az alacsony áfának.

Mint ismert, az új építésű ingatlanok közül már csak azokra érvényesíthető a kedvezményes, öt százalékos adókulcs, amelyek az úgynevezett városi rozsdaövezetekben épülnek. A többi ingatlan esetben 27 százalékos közterhet kell fizetnie a vevőnek.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy véli: „az itt induló ingatlanfejlesztésekkel az ott élők és a beköltözők életminősége egyaránt javulhat”.

Mintegy 90 százalékkal esett vissza a piac

„Közös érdek, hogy a már jól beágyazott közlekedéssel, infrastruktúrával ellátott területeken, ahol a korábbi gazdasági tevékenység megszűnt, létrejöjjön egy jó minőségű városi környezet. Ez  mindenképpen pozitív és üdvözlendő lépés” – mondta az elemző. Soóki-Tóth Gábor szerint lassan meg lehet vonni a koronavírus-helyzet első gyorsmérlegét is.

Az adatok azt mutatják, március végétől egy időre eltűntek a vásárlók, 90 százalékkal esett vissza a piac, ami szép lassan újra kezd helyreállni.

A szakértő szerint az évek óta tartó dinamikus drágulásnak idén a koronavírus vetett véget. Az Otthon Centrum eddig feldolgozott adatai szerint stagnált a piac. Ami például a panellakásokat illeti, a külső kerületben csökkentek ennek az ingatlantípusnak az árai, de például a népszerű kerületekben ugyannyit kell adniuk a vevőknek egy-egy lakásért, mint a járvány kitörése előtt.