"A COVID-19 járvány nyomán tapasztalt gazdasági hatások eltérően érintették a kereskedelmi ingatlanpiac szegmenseit. A turizmushoz és a vendéglátáshoz kapcsolódó ingatlanok esetében például azonnal jelentkeztek likviditási problémák, ugyanakkor a logisztikai ingatlanok esetében a kedvezőtlen hatások csak részben vagy alig érzékelhetők. Sőt, a logisztikai ingatlanszektor a járvány miatt átalakuló ellátási és kereskedelmi csatornák (e-kereskedelem) és termelési láncok miatt a kibontakozó változásoknak a nyertese is lehet"- hívta fel a figyelmet Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Az üzleti ingatlanok többsége esetén néhány hónap alatt normalizálódhat a helyzet. Ehhez az érintetteknek (tulajdonosok, bérbeadók, üzemeltetők, finanszírozók és munkavállalók) harmonizálniuk kell az erőfeszítéseiket. Az üzleti tanácsadóknak is fontos szerepe van többek között a bérleti feltételek újra-tárgyalása vagy a hitelből történő finanszírozás újra-strukturálása során. A legtöbb EU-s országban (pl. Hollandia) az állam is jelentős szerepet vállal a harmonizációban, például a bevásárlóközpontok bérbeadói és bérbe vevői oldal közötti megállapodások új kereteinek megalkotásában. Megfigyelhető, hogy a járvány következményeinek a kezelése abban az esetben sikeres, amennyiben az üzleti partnerek rugalmas hozzáállással, proaktívan törekednek az áthidaló megoldásokat kidolgozni.

Minden bizonnyal lesznek olyan üzleti területek és ingatlanok is, amelyek a járványt megelőzően is fenntarthatósági és üzemeltetési hatékonysági problémákkal küzdöttek és késlekedtek a korszerűbb üzleti technológiák bevezetésével, illetve az modelljük átalakításával, így a jelenlegi működési kereteikkel a piaci helyzet normalizálódását követően sem tudnak majd kellően hatékonyan, fenntartható módon működni. Példaként megemlíthetjük az alacsonyabb kategóriájú hoteleknél sok esetben tapasztalt korszerűtlen üzemeltetési megoldásokat.