Az ÉVOSZ ezen a héten is áttekintette a koronavírus-járvány építőiparra gyakorolt hatásait, és az ágazat teljesítőképességének megtartása érdekében ezeket figyelembe véve fogalmazta meg javaslatait, amelyeket a kormányzatnak is eljuttatott.

Kiemelték, az építőipar teljesítőképessége továbbra is adott, az ágazat mintegy 335 000 embert foglalkoztat teljes munkaidőben.

Ugyanakkor megjegyezték, a külföldi munkaerő (jellemzően ukrán és szerb) nagy többsége hazautazott, visszatérésük pedig bizonytalan, mert esetükben a határ menti, 30 kilométer mélységű munkába átjárás lehetősége nem működik.

Problémát jelent továbbá, hogy a munkaellátottság csökkenésével arányosan romlik a vállalkozások likviditási helyzete, az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál pedig egyre gyakoribb a befogadott számlák határidőn túli kifizetése. A helyzet kezelése érdekében a szakszövetség továbbra is az Államkincstár részéről történő gyorsított számlakifizetéseket szorgalmazza.

Hozzátették, hogy az idén az év elejétől az építőipari cégek 5-8 százalék közötti anyagár emelkedést tapasztaltak. Az import termékeknél az árnövekedés a forint gyengülése miatt ennél is lényegesen magasabb volt. Az árfolyam változásából adódó többletköltségek azonban nem férnek bele a szerződésben vállalt árakba. Ezért az ÉVOSZ az állami, önkormányzati megrendeléseknél és a támogatott magán létesítményeknél továbbra is azt javasolja, hogy az import termékek költségét a beszerzésük időpontjában fennálló árfolyamon számolhassák el.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseiről megjegyezték, a vállalkozások alapvetően a munkaellátottságukért küzdenek, egyelőre nem a bérkiegészítő és egyéb állami támogatásokban gondolkodnak. Azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a napokban ismertette a szakszövetséggel legújabb gazdaságvédelmi terveit, amelyekben az építőipar közvetlen támogatására 65 milliárd forintot szánnak, az összeg felhasználásáról azonban nincsenek további információik.

Az ÉVOSZ pozitívumnak tekinti, hogy a rozsdaövezetekben megvalósuló lakásépítéseknél fennmarad az új építésű lakásoknál a kedvezményes, 5 százalékos áfa alkalmazása. Mint írták: "a rozsdaövezeti áfa-kedvezmény a lakásépítés fontos lélegeztetőgépe". Ugyanakkor hozzátették, meg kellene vizsgálni az 5 százalékos áfa körének további szélesítését.