Ha elsétálunk egy kirakat előtt, vagy beszállunk egy tükrös liftbe gyakran elkezdjük figyelni testünket, és gyakran gondolunk arra, hogy le kéne adnunk pár kilót, illetve nem ártana edzeni sem. De vajon tudatában vagyunk-e annak, hogyan is néz ki a testünk valójában?
A testképkutatás lépései
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen indított egy kutatást, amelynek keretében a fiatal felnőttek testképét igyekeznek felmérni.
Horváth Hanga, a Károli Gáspár Református egyetem hallgatója, aki adatfelvevőként vesz részt a kutatásban a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, a kutatás három részből áll. A résztvevők először egy számítógépes program segítségével megalkotják a saját testüket, azt hogy hogyan szeretnének kinézni. A számítógépes program segítségével állíthatják többek között a karjuk, derekuk és nyakuk vastagságát is. Ezután egy kérdőívet kell kitölteniük 3D figurákra vonatkozóan. A kérdőívben olyan kérdésekre kell válaszolniuk, hogy szerintük, milyen egy vonzó nő, a férfiak milyen alkatú nőket tekintenek vonzónak. A harmadik részben objektív testvizsgálaton kell részt venniük, amikor több tényező mentén megmérik, hogy milyen a testösszetételük.
Sokan nem rendelkeznek megfelelő testképpel
Zsákai Annamária, az ELTE Embertani tanszékének docense elmondta, az előzetes eredmények ki fogják mutatni, hogy sok olyan fiatal felnőtt él Magyarországon, akik nem rendelkeznek megfelelő testképpel, ha pedig megfelelő is a saját testükről alkotott kép, akkor is szinte 100 százalékban irreális elvárásokat támasztanak magukkal szemben, arról, hogy hogyan kéne formálniuk testüket. Hozzátette, a kutatás során arra is szeretnének választ kapni, hogy a közösségi média milyen hatással van a fiatalok testképére.
Saját testünk összetételének belső reprezentációja
Szalai Tamás Dömötör pszichológus elmondta, a testkép saját testünk összetételének belső reprezentációja, tehát egy leképződés.
A testkép magában foglalja azt, hogy egy személy hogyan észleli saját alakját és méreteit, saját testének határait, hogyan öltözködik és díszíti külsejét. Ugyanígy hozzá tartoznak a személy testének belső szerkezetéről alkotott elképzelései valamint testének működésére vonatkozó elképzelések is.
Szalai Tamás Dömötör elmondta, az ember teljesen másképp érzi magát intim helyzetekben, és teljesen másképp érzi magát amikor épp sportol. Hozzátette, a különböző szituációkban érzékelt testérzetek is hozzátartoznak a testkép alakulásához.
Emellett a testképhez hozzátartozik az energiaszint, a kardiális állapot, és az izomfeszülés, illetve az érzelmi tényezők is. Az emberek depressziósabb napjaikon teljesen másképp élik meg a testüket, mint vidámabb pillanataikban.
Nem tudja megítélni saját testét
Testképzavarnak neveznek minden olyan viselkedészavart, amikor az egyén nem tudja helyesen megítélni saját testét, illetve azt, hogy mi a normális. A testképzavarban szenvedők igyekeznek kiválasztott ideáljukhoz hasonlítani, a változás eléréséhez pedig az egészségükre ártalmas szokásokat is felvesznek.
Szalai Tamás Dömötör elmondta, a testképzavarral küzdők érzékenyebbek a testükre, élesebben értékelik ki azokat a jelenségeket, amiket a testünkkel kapcsolatban észlelnek, például ha valaki keresztbe teszi a lábát és azt látja, hogy kilapul akkor ez a jel a teljes képet elmoshatja.
„A testképzavar a kialakulása már 12-13 éves korban elkezdődik. Ez annak köszönhető, hogy a serdülőkor derekán meghatározóvá válik a személyes identitás kialakítása. A fiatalok azonban először nehezen fogalmazzák meg, hogy kik is ők valójában” – mondta Szalai Tamás Dömötör. Hozzátette, a testkép egyértelmű választ ad erre a kérdésükre.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő testkép hozzájárul a megfelelő önbecsülés kialakításához is.
