A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint az építőipari termelés 21,7 százalékkal emelkedett 2019-ben a 2018-as 21,3 százalékos és a 2017-es 29,7 százalékos éves növekedés után. Az épületek építése 20,2 százalékkal, az egyéb építményeké 23,9 százalékkal nőtt az év egészében. Tavaly decemberben 2,7 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az építőiparban állandósulni látszik az a tendencia, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, a decemberi adat váratlan fékeződést jelent.
Kifejtette, hogy a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben.
A Takarékbank 2020-ban a magas bázis miatt is 6 százalék körüli növekedést vár az építőiparban, alapvetően felfele mutató kockázatokkal. Az elemzés szerint az iparágban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő években, mivel a képzett és tapasztalt munkaerő továbbra is óriási hiány az iparágban, illetve a hatékonyságnövelő beruházások is tovább növelik a termelékenységet, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője rámutatott: decemberben lassult, szinte stagnálásba váltott az építőipar bővülése, amiben szerepe lehetett a munkanaphatásnak is. A két építményfőcsoport eltérő dinamikát mutatott, az egyéb építményeknél jelentős növekedés, míg az épületeknél érdemi csökkenés történt. Tovább tart az ágazatban az árak növekedése is, melyet a magas kereslet magyaráz: a szűkös kapacitásokra való tekintettel a megrendelők hajlandóak a korábbiaknál magasabb árat is kifizetni az ágazat szolgáltatásaiért.
Az ágazat rendelésállománya az uniós források felhasználása miatt csökken, de továbbra is magas, ez pedig 2020-ra bővülést jelez előre, bár ennek mértéke a korábbi években megszokottnál kisebb lehet - vélekedett Regős Gábor.
Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója azt közölte, hogy az építőiparon belül különösen Budapesten számítanak jelentős tényezőnek az irodaházépítések, ám ezen a téren az idén némi lassulásra kell felkészülni, ami a lakásépítések fékeződése mellett szintén negatívan hat majd az ágazat 2020. évi várható teljesítményére.
A várható lassulás legfőbb oka az, hogy gyakorlatilag elfogytak, illetve túlzottan megdrágultak a jó helyen lévő, irodaház-építésre alkalmas telkek és projektlehetőségek - tette hozzá.
Kifejtette, hogy keresleti oldalról változatlanul jelentős veszélyfaktort jelent a munkaerőhiány, ami gátolja a bérlők növekedését és ezáltal a nagyobb irodaterek iránti igényüket is. Egyre fontosabbá válik, hogy az iroda jól megközelíthető és megfelelő szolgáltatási környezetben helyezkedjen el, mivel a munkavállalóknak ez akár napi egy óra időmegtakarítást is jelenthet, ám épp az ezeknek a követelményeknek megfelelő telkek fogytak el mára.
A szakember szerint a gazdaság várható fékeződése korlátozza a bérleti díjak növekedését, de mivel a gyengébb ütemű GDP-bővülés hosszabb ideig alacsonyan tartja a kamatokat, az ingatlanbefektetések továbbra is az aranykorukat élik.