Ez az év az apartmankiadóknak új adókat, új adatszolgáltatási kötelezettségeket és növekvő adminisztratív terheket hozott, a cél az ágazat fehérítése.

Magyarországon is óriási népszerűségnek örvend a rövid távú lakáskiadás, melyet túlnyomórészt a hazánkba látogató turisták vesznek igénybe. Ebből adódóan azonban gyakran ütköznek az elképzelések a társasházakban lakók, valamint a lakásukat kiadó tulajdonosok között.

Az egyik budapesti kerület tovább szigorítja a rövid távú szálláskiadások ellenőrzését, és ezenfelül a kerületben a kötelező parkolóhely-megváltási díj összegét is a duplájára emeli. Minden rövid távon kiadott pluszszoba után egyszeri másfél millió forintos parkolóhely-megváltási díjat volt köteles a tulajdonos fizetni. Emellett olyan drasztikus szabályozást vezetett be az új belépőknek, amit gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani.

„A rövid távú ingatlankiadást Magyarországon már legalább harminc–negyven éve űzik, bár Budapesten az utóbbi években lett jellemző” – emelte ki Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Január elsejétől új szabályok léptek életbe

Elmondta, január elsejétől minden szálláshely-kiadással foglalkozó magánszemélynek és cégnek adatokat kell szolgáltatni egy online adatközpontba. Hozzátette: a szálláshely-szolgáltatás áfája az eddigi tizennyolc százalékról öt százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy azok a szálláshely-szolgáltatók, akiknek az éves bevétele eléri a tizenkétmillió forintot, tehát áfakörösök, a kormány adócsökkentésének köszönhetően ötszázaléknyi áfát fizetnek.

Ezzel egy időben bevezettek egy négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást is.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a rövid távú lakáskiadás mindenhol nagy probléma, bár jó üzletet generál a lakástulajdonosoknak és az önkormányzatoknak, hiszen nő a turizmusból a bevételük, de a mindennapi lakhatást a lakóingatlanokban elhelyezett turisták megnehezítik.

Elsősorban azokban a kerületekben, városokban léptek fel a rövid távú lakáskiadással szemben, ahol a bérlők aránya jóval magasabb, mint a tulajdonosok aránya egy társasházban. Ez a legtöbb nyugat-európai, illetve észak-amerikai nagyvárosra jellemző. Általában azt a megoldást választják, hogy korlátozzák az egy évben kiadható napok számát, és vannak olyan városok, ahol teljesen betiltották a rövid távú lakáskiadást. New Yorkban például harminc napnál rövidebb időre nem is lehet kiadni lakást.

Vidéken is tapasztalhatók hasonló folyamatok

A nagyvárosokban jellemzően a szolgáltatások, a szálláshely a vonzerő. Vidéken pedig az ott lakó emberek teremtik meg azt a kínálatot, amiért érdemes a turistáknak felkeresniük az adott régiót – hangsúlyozta Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: vidéken az árak messze elmaradnak a fővárosi áraktól, így ha valamit problémaként élnek meg, vidéken fokozottabban érződik.

A fehérítés lenne az elsődleges cél, illetve az, hogy olyan szálláshelyek hirdethessenek a nemzetközi platformokon, amelyeknek van engedélye.