A társaság várakozása alapján az általános áremelkedés mellett jövőre már csökkenhet több régióban is az ingatlantípusok ára, az értékesítési idő nőni fog, és a jelzáloghitelezésben is inkább stagnálást valószínűsítenek.
A Duna House értékelése szerint miközben a gazdasági fundamentumok és 2020-as makrogazdasági várakozások alapján pozitív előrejelzés adható az ingatlan- és jelzáloghitel-piacra, több, egyelőre még nem teljesen látható folyamat befolyásolhatja a következő évet. Ezek közül az egyik legfontosabb az újépítésű ingatlanok piacán januártól érvénybe lépő áfaemelés, amely várhatóan már 2020-ban kevesebb bejelentett új beruházást eredményez. Az áremelkedés fő hajtóereje így ebben a szektorban az áfaváltozás lesz, amit a szűkülő kínálat tovább erősíthet.
Ugyanakkor kedvező lehet a lakást keresők szempontjából az, hogy az idei év második felében a használtlakás-piacon folyamatosan bővült a kínálat, így tudnak miből választani a vásárlók és az alkupozíciójuk is erősödhet.
A elemzés szerint a háztartások egyre stabilabb helyzete, az alacsony munkanélküliség és a béremelkedés kedvezőbb lehetőségeket teremt a családoknak, amelyek, kiegészülve a további kormányzati támogatásokkal, jelentősen növelhetik az otthonteremtési céllal vásárlók arányát az ingatlanpiacon. A kedvező hitellehetőségek, az alacsony kamatkörnyezet és a folyamatos gazdasági növekedés pedig a piac egészére hathat pozitívan a következő időszakban.
Az ingatlanpiac befektetői oldalát vizsgálva a Duna House szerint egyértelműen látszik, hogy a Magyar Állampapír Plusz jelentősen befolyásolta a potenciális ingatlanbefektetőket, akiknek száma érezhetően csökkent a második félévben, ami az ingatlanpiaci forgalomban is megmutatkozott. Ezt a kieső forgalmat pótolhatja az otthonteremtési támogatások segítségével érkező családok megjelenése az ingatlanpiacon. Itt a kibővített csok, falusi csok és támogatott jelzáloghitelek mellett a szabadfelhasználású babaváró támogatások jelentős része is az ingatlanpiacra érkezhet, de ennek tömeges megjelenésére még mindig várnak a szakemberek.
A budapesti ingatlanpiac nemzetközi összehasonlításban továbbra sem számít túlértékeltnek, így megmaradhat a külföldi befektetők folyamatos érdeklődése.
Tavaly több mint 152 ezer ingatlan cserélt gazdát a piacon, míg az idén november végéig nem egészen 140 ezer.