Minél hosszabb ideig tart egy bérleti szerződéses jogviszony, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valamilyen változás következik be a felek között – mondta Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Változhat a felek közötti viszony

Elmondta, egy hosszú éveken át tartó szerződés esetében előfordulhat, hogy megváltozik a bérlő és a tulajdonos közötti viszony, csökkenhet a motiváció, de bármilyen más változás is történhet. Hozzátette, ezeket szinte lehetetlen előre kiszámítani, főleg egy szerződés megkötésének elején.

A bérleti szerződéseket kétféle módon köthetik meg a felek: határozott vagy határozatlan időre.

A határozott idejű szerződéseknél általában az egyéves időtartam a leggyakoribb, de a két vagy akár a három évre szóló szerződések is egyre nagyobb számban fordulnak elő. Mint mondta, ezek már valóban hosszú időszakok abból a szempontból, hogy egy év leforgása alatt sok minden bekövetkezhet és megváltozhat egy ember életében.

Parti Tamás beszélt a bérleti díjak kifizetésének módjáról is. Elmondta, napjainkban ennek sokféle változata van. Egyre többen banki átutalással fizetnek, de továbbra is gyakori a készpénzes és a csekkes kifizetés. Ha a készpénzes fizetést választjuk, érdemes nyugtát vagy elismervényt kiállítani a fizetésről, hogy elkerüljük a későbbi félreértéseket – hívta fel a figyelmet.

Minden részletet érdemes írásba foglalni

Hangsúlyozta, nemcsak a havi kifizetéseket, de minden mást, még az apróbb részleteket is tanácsos írásba foglalni, hiszen ez bizonyítékként szolgál a későbbiekben. Az ebből fakadó követeléseket számon lehet kérni, mert fontos, hogy időben költözzön ki a lakó, ha lejárt a szerződése, de a fizetés teljesítésének ideje, valamint a rezsiköltségek is fontos tényezők.

Kiemelte, erre szolgál a közjegyzői okirat, amely a bérleti szerződés megkötésén túl a szigorú és pontos számonkérést biztosítja a felek számára. Azt is elmondta, hogy minden szerződés különbözik egymástól, hiszen minden tulajdonosnak más és más igényei és elvárásai vannak a bérlők felé ingatlanjuk tekintetében.

Az szerződés alapját minden esetben a bérbeadás, annak időtartama, összege és teljesítése, a rezsiköltségek és az óvadékok kifizetése képezi. A szakértő szerint ugyanakkor az alapinformációk megadásával még csak egy úgynevezett sablonszerződést írunk alá. Hozzátette, ezért javasolt ügyvédek és közjegyzők bevonása is, akik a legapróbb részleteket is szerződésbe foglalják.

Nem kell jelenti a NAV felé

Sokan azért nem fordulnak közjegyzőhöz, mert azt hiszik, hogy azt jelentenie kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Hangsúlyozta, ez egy tévhit, ugyanis a közjegyzőnek nincs semmilyen kötelezettsége a NAV felé. A közjegyzői okirat mindössze csak egyfajta biztosíték a problémás esetek elkerülésére.

Sokan továbbra sincsenek tisztában a kaució fogalmával, és azzal, hogy pontosan az mire is szolgál. A bérbeadó az esetek túlnyomó többségében óvadékot, azaz kauciót kér a bérlőtől, melynek felhasználását a szerződésben rögzítik.

Ennek hiányában a bérbeadó a bérleti díj nem vagy nem szerződésszerű fizetése, vagy keletkezett károk esetén az óvadékból elégítheti ki a követelését. A kaucióra általában két-három havi bérleti díjnak megfelelő összeget kérnek.

A letétet csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően szabad felhasználni, és az a bérlet megszűnésekor visszajár a bérlőnek. Az óvadék után kamatot csak erre irányuló külön megállapodás alapján köteles a bérbeadó fizetni.