A 30-59 éves magyarok körében a lakásbiztosítás a leggyakrabban használt megoldás, ha a lakás védelméről van szó: 85 százalék él ezzel a lehetőséggel - áll a K&H biztos jövő felmérésben. Ugyanakkor nem mindegy, hogy kié az adott lakás. Míg a saját tulajdonban lévő lakások 93 százalékára kötöttek lakásbiztosítást a felmérés résztvevői, addig a nem saját - elsősorban bérelt - lakásban élők mindössze 67 százalékának van lakásbiztosítása. A szomszédok összefogására 73 százalék, míg a rendszeres járőrözésre a megkérdezettek több mint fele hagyatkozik. Távfelügyeletes riasztóval mindössze a megkérdezettek negyede rendelkezik, annak ellenére, hogy 82 százalék hatékonynak tartja a megoldást.

A 30-asok körében népszerűek a biztonsági ajtók (53 százalékuknak van), a közterület-figyelő kamerák (32 százalékuk közelében működik ilyen) és a riasztók távfelügyelettel (21 százalékuk használja). Míg a távfelügyelet elsősorban a központi régióra jellemző, addig a rendszeres járőrözés inkább a falvakban.

Biztosítás, szén-monoxid-riasztó, szomszédok, kutyák és a többiek

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a válaszadók melyik lakásvédelmi módszert tartják a leghatékonyabbnak. A megkérdezettek 78 százaléka mondta erre a lakásbiztosítást. A szén-monoxid-riasztót és a szomszédok összefogását a válaszadók 85, illetve 80 százaléka említette. Legkevésbé a házőrző kutyákat tartották hatékonynak: mindössze 69 százalék gondolta így, és a megkérdezettek mindössze 44 százaléknak van kutyája. A falvakban azonban ennél jóval többen, az itt élők mintegy 70 százaléka tart házőrzőt.

A lakásbiztosítás hiányát a megkérdezettek többsége – 57 százaléka – azzal magyarázta, hogy nem a saját lakásában él, 18 százalékuk pedig a biztosítókkal szembeni bizalomhiányt hozta fel indokként. A másik jellemző kifogás a magas biztosítási díjat, az érintettek 17 százaléka emiatt nem kötött lakásbiztosítást. A budapestiek között sokan hivatkoztak a már meglévő társasházi biztosításra.

A csőtörés vezeti a listát

A kutatásból az is kiderül, hogy az ingatlanokat fenyegető kockázatok közül a megkérdezettek leginkább a csőtöréstől és a beázástól tartanak. 70 százalék aggódik, hogy valamilyen természeti katasztrófa tesz kárt az otthonában. Betöréstől a magyarok mindössze fele tart, besurranástól pedig 46 százalék. Ahol a lakásbetörések számának növekedését érzékelték, ott a válaszadók 72 százaléka valószínűnek tartja, hogy hozzá is betörhetnek. Besurranás vagy betörés áldozata a megkérdezettek 4-6 százaléka volt, de ismerőssel ezek már jóval magasabb arányban, 25-26 százalékban történtek meg.

A lakásban tervezett fejlesztések közül a napelem, napkollektor viszi a prímet, a válaszadók 46 százaléka pár éven belül beszerezné ezeket, és 3 százaléknak már jelenleg is van a házán. Riasztó- vagy távfelügyeleti rendszer telepítését 35 százalék mondta valószínűnek, és 13 százaléknak védi jelenleg is a lakását, míg robotporszívót vagy takarítórobotot, valamint okosháztartást 24-24 százalék szeretne a jövőben, de mindössze 5 és 1 százalék élvezi ezek előnyét jelenleg is. Az okosotthon még nem igazán terjedt el, de főleg a férfiak fantáziáját mozgatja meg: a férfiak 31 százaléka tervezi kialakítani, míg a nőknek csak a 17 százalékára igaz ez.

a biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2018. augusztus 31. és szeptember 7. között zajlott.