A tea Kínából származik, ahol nagyjából ötezer évvel ezelőtt fedezték fel. A mai napig a kínaiak a legnagyobb teatermelők és fogyasztók. Innen India és Japán felé terjedt, manapság Vietnamban, Nepálban, Tibetben és Ausztráliában termesztik, sőt, Európába is megérkezett. A teatermelés továbbterjedését a globális felmelegedés és az emberek új ízekre való nyitottsága egyaránt segíti – fogalmazott Varga Marianna teanagykövet a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Arra a kérdésre, hogy miként készül a jó tea elmondta: a zöld teát 75-80 fokos vízzel, maximum egy percig szabad áztatni. Fontos visszahűteni a felforralt vizet, az ideális hőmérséklet eléréséig nagyjából három percig.
Kétféle teakészítési mód létezik. Az angol vagy európai eljárásban kevés tealevelet sok vízzel öntenek le, Magyarországon is ez az elterjedt. Az ázsiai teakészítés ennek pont az ellenkezőjén alapul: kis edénykékben, sok tealevelet és kevés vizet használnak.
A teanagykövet szerint Angliában egyre inkább kiszorulóban van a hagyományos eljárás, ugyanis az emberek ott is egyre nyitottabbak a „valódi” teakészítésre, és egyre nagyobb teret kap az ázsiai elkészítési mód. Úgy látja, hogy a hagyományok kiszorulása ellenére a teafogyasztás bővül.
A minőségi alapanyagokat nem kell ízesíteni
Teakészítés közben két edényt ajánlott használni, ugyanis szűrőben és a filterben nem járja át elég alaposan a víz a leveleket. Egy-másfél perc áztatást követően érkezik el az idő a víz átöntésére, és a második edényből akár fogyasztható is az ital – vélekedett a szakértő.
Varga Marianna szerint egy minőségi zöld tea levél két-három, egy jó fekete tea levél pedig négy-hat felöntést is elbír. A filteres teák töredezett leveleket tartalmaznak, és a törésvonalak mentén azonnal kioldódik a csersav, ez pedig keserű ízt ad az italnak. A tealeveleknél viszont nincsenek meg ezek a törések, emiatt a csersav csak két perc áztatás után kerül a vízbe – ezért nem szabad túláztatni a leveleket – magyarázta.
A szálas teákhoz mindig a legfiatalabb leveleket használják fel, a filterekbe azonban idősebb, keményebb levelek is kerülnek, ezek antioxidáns és vitamintartalma pedig csak a töredéke a friss levelekének.
A teát nem kell ízesíteni. A cukros-citromleves teán generációk nőttek fel, mivel korábban nem volt elérhető a minőségi száraz zöld tea, így alacsonyabb árkategóriájú termékeket fogyasztottak, amelyek viszont csersavasak voltak. Elődeinknek az elkészítés módjáról sem voltak túl mély ismereteik, így a főzéssel kapott ital a keserű íze miatt citrom és cukor nélkül szinte fogyaszthatatlannak bizonyult – fogalmazott. A mai minőségi szálas, nagy levelű teák megfelelő ideig történő áztatásával a kapott ital édeskés utóízt kap, ami nem igényel cukrot vagy citromot.
A tej szerepéről azt mondta: az angolok hagyományosan sokáig áztatva túl erősre készítik a fekete teát, és a tanninos-csersavas keserű ízt közömbösítik.
Kitehetjük az ablakba is
Arra a felvetésre, hogy lehet-e az európai klimatikus viszonyok között is teát termelni, Varga Marianna azt mondta: ma már elérhető olyan hidegtűrő teaváltozat, amelyet Hollandiában sikeresen termesztenek, és a teanagykövet saját maga is elkezdte ennek a fajtának a nevelését. „Áprilisban már szedhetők lesznek a tealeveleink” – utalt a projekt eredményességére.
Felhívta a figyelmet: egy teacserje cserépben tartva dísznövényként is megállja a helyét a lakásban. Örökzöld, üde növény, októbertől februárig virágzik, így bármelyik otthon dísze lehet.