34 százalék arra vár, hogy saját keresete legyen, 25 százalék szerint pedig sokkal kényelmesebb a szülőkkel élni, mint egyedül - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Egyre több fiatalnak van saját lakása, de kevesebben terveznek lakásvásárlást. Aki mégis lakást venne, azok döntő többsége hitelt is igényelne ehhez.
A fiataloknak csak egy része tud részt venni a lakáspiaci boomban, ezzel együtt jelentősen nőtt az elmúlt egy évben a saját lakásban élők aránya - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztály 21 százalékának volt saját otthona, szemben az egy évvel korábbi 16 százalékkal. A fiatalok többsége, 44 százaléka, azonban még mindig a család - szülők vagy rokonok - tulajdonában lévő lakásban él.
Szülőkkel vagy nélkülük
A szüleikkel élő fiatalok többségének - 53 százalékának - fogalma sincs, mikor költözik ki a családi fészekből, de átlagosan 28 éves korukban tervezik az önállósodást. Az is kiderült, hogy a fiatalok 62 százaléka azért lakik a szülőkkel, mert a különélésre nincs pénzük. 34 százalékuk arra vár, hogy saját keresetük legyen, míg a 19-29 évesek negyede szerint sokkal kényelmesebb így élni. 21 százalék csak akkor költözne, ha komoly párkapcsolata lenne, 17 százalék pedig úgy érzi, hogy még nem áll készen az önálló életre. Ugyanakkor a fiatalok 12 százaléka azért nem jött el a szülőktől, mert gondoznia, ápolnia kell őket. 8 százalék viszont egyáltalán nem tervez elköltözni a családi házból.
Akik már külön élnek a szüleiktől, átlagosan 21 évesen kezdtek önálló életet, 28 százalék pedig 16 és 18 éves kora között tette ezt meg. A szülőktől külön élő fiatalok közel fele a párkapcsolatukkal, önálló háztartás létrehozásával magyarázták a távozást, 35 százalék munka vagy tanulás miatt döntött így, míg 31 százalék szerint eljött az ideje a tovább lépésnek. A fiatalok mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy azért költözött el, mert problémás volt az együttélés.
Havi 84 ezer
A fiatalok több mint negyede - 27 százaléka - lakik bérelt lakásban, főleg a nők, a budapestiek és a dolgozó fiatalok. Ők fejenként havonta - rezsivel együtt - 84 ezer forintot fizetnek. A fiatalabbaknál, a 19-24 éveseknél 72 ezer forintból kijön a lakásbérlés, a 26-29 évesek már jóval magasabb összeget, 97 ezer forintot fizetnek havonta. A lakásbérlést választók 29 százaléka 100-124 ezer forintból oldja meg a lakhatását, 6 százalékuk pedig 125 ezer forintnál többet fordít erre. A bérleti díjakat a fiatalok többsége, mintegy 70 százaléka saját maga fizeti.
Venni vagy nem venni
Az ifjúsági indexből az is kiderül, hogy a fiatalok 11 százaléka venne lakást a következő 3 évben, jóval kevesebben, mint az előző négy negyedévben, amikor 18-25 százalékuk számolt ezzel a forgatókönyvvel. A lakásvásárlást tervezők 79 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben hitelből oldaná meg a kérdést, 42 százalékuk pedig minimum a lakásvásárlásra fordított összeg felére venne fel hitelt.
Az K&H az idei első háromnegyed évben összesen 73 milliárd forint értékben folyósított lakáshitelt. A folyósított lakáshitelek átlagösszege az idén szeptemberben 10,2 millió forint volt. A K&H-nál december közepén a legbiztonságosabb, fogyasztóbarát hitelek közül a 20 évig rögzített törlesztőrészletű lakáshitelek esetében egy 10 millió forintos összeg havi 68-81 ezer forintból törleszthető. A fiatal és idősebb hitelfelvevők körében is egyre népszerűbbek a minél hosszabb időre azonos törlesztést nyújtó lakáshitelek.
A fiatalok többségének nincs pénze elköltözni a szülőktől
Tízből hat fiatal azért nem költözik el a szüleitől, mert nincs elég pénze a különéléshez.
(Forrás: hazesotthon.co.hu;K&H | Kép: pixabay.com)