Az OTP Csoport Hello Otthon kutatása során nyolcszáz fős, az elmúlt két évben lakáshitelt felvevőkre, vagy egy éven belül ezt tervezőkre reprezentatív mintán azt vizsgálták, hogy milyen szempontok játszanak közre a lakásvásárlási és hitelfelvételi folyamatban. A döntési folyamatban az álmodozást követő, tervezgetéses szakaszban, a lakásvásárlók már kezdenek hajlani a kompromisszumra. A szobaszámból, valamint a jó környék követelményéből általában nem szívesen engednek, és meghatározó szempont a közlekedés is.
Mivel az ezeknek az elvárásoknak megfelelő otthonokat nem mindenki tudja megfizetni, további kompromisszumokat kell kötniük. Régebbi építésű ingatlant vásárolnak például, ilyenkor vállalják a kisebb-nagyobb felújítási munkákkal járó kényelmetlenséget. Mások olcsóbb környék után néznek: például kertváros helyett kijjebb mennek a szomszédos faluig. A családalapítóknál több lépésben gondolkodnak: előbb egy lakást vásárolnak és későbbre tolják a megálmodott családi ház megvételét. És akadnak, akik elhalasztják a költözést, mondván „nem olyan sürgős, várok még az igazira”.
A többség kertes házra vágyik
Az álmodozásokat követő, tervezgető szakaszban a lakásvásárlók már közelítik igényeiket a realitásokhoz. A hivatkozott felmérés szerint panelba mindösszesen a megkérdezettek négy százaléka vágyik, ám 35 százalékuk végül mégis ezt a megoldást választja. Ezzel szemben kertes családi házba a megkérdezettek nyolcvan százaléka vágyik, de csak 33 százalékuk köt végül ott ki.
Nem mindenkinek kell lemondania az álmairól. Néhányan még egy kicsit nagyobb lakás vásárlása mellett is döntenek, mint amit eredetileg terveztek. „Ez a folyamat vélhetőleg összefügg az életszínvonal emelkedésével, a lakhatással kapcsolatos igények növekedésével” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki szerint a kedvező lakáshitel-kondíciók is élénkítik ezt a folyamatot. A nagyobb lakások iránti igény mögött feltételezhetően meghúzódik az a megfontolás is, hogy „ha már hosszú távra jelzáloghitelt veszünk fel, akkor a lakhatást is hosszú távra oldjuk meg”.
A kutatásból mindenesetre az derül ki, hogy a megkérdezettek harmada ötven négyzetméteres vagy annál kisebb lakás vásárlását tervezi, végül azonban csak 14 százalékuk dönt emellett a megoldás mellett. Az 51-70 illetve 71-100 négyzetméteres lakásokból viszont rendre nagyobb arányban vásárolnak, mint azt eredetileg tervezték. Vagyis a kereslet eltolódott a némileg nagyobb ingatlanok irányába.
Az adóhivatal adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint, az elmúlt egy évben az országszerte eladott lakások jellemző mérete ötven és hatvan négyzetméter között mozog. A lakótelepi lakások zöme is ebbe a méretkategóriába esik, ez a típus pedig nagy súllyal esik latba a statisztikákban.
Jelentős eltérések
Ugyanakkor földrajzi elhelyezkedés és a lakóingatlan típusa szerint komoly eltérések figyelhetők meg a lakások, házak méretében. A legnagyobb lakóházak – átlagosan 159 négyzetméter lakóterűek – Zala megyében keltek el az utóbbi időben, míg Hevesben az átlag csak 81 négyzetméter volt (a megyeszékhelyeken jellemzően valamivel nagyobb, átlagosan 116 négyzetméteres, míg országos átlagban „csak” 106 négyzetméteres önálló lakóházak cseréltek gazdát).
Bár a fővárosi ház adatok jellemzően a külső kerületekre korlátozódnak, az elmondható, hogy a Budapesten elkelt családi házak átlagos mérete (129 négyzetméter) jóval meghaladja az országos átlagot: az igencsak drága II-III. kerületben 140 négyzetméter körüli volt az értékesített családi házak átlagos mérete, de a kissé olcsóbb XIV. és jóval olcsóbb XX. kerületekben ez a méret már 166-175 négyzetméter volt.
