A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, kakaóbabból készítik. A theobroma jelentése: „istenek eledele”.
Egy 100 grammos tábla csoki elkészítéséhez nagyjából 89 kakaóbabra van szükség.
A csokoládé történetében meghatározó szerepet játszott, hogy a svájci Henri Nestlé felfedezte a tejpor készítésének módját. A tejpor később a tejcsokoládé fontos alapanyagává vált.
Azért olvad a csoki a szánkban, mert olvadáspontja 34°C-on van.
Szintén érdekes megfigyelés, hogy szoros összefüggés található az országonként fogyasztott csokoládé mennyisége, és az országok Nobel-díjasainak száma között.
A világ legnagyobb csokoládé eladója a brüsszeli reptér- évente 800 tonna csokoládét adnak el.
Még egy érdekes belga csoki tény: az ország lakói közül 17 ezren dolgoznak a csokoládéiparban.
Elefántcsontpart maga termeszti a világ összes kakaótermésének egyharmadát.
A csokoládé csaknem 600 féle ízanyagot tartalmaz (összehasonlításképp a vörösbor mindössze kétszázat)
A világ teljes mandulatermésének nagyjából 40%-a kerül csokoládétermékekbe.
A kakaóban található teobromin nevű alkaloid mérgező a kutyákra.
Azonban nemcsak a kiskedvencek, de az emberek számára is létezik mérgező mennyiség a csokoládéból. Egy átlagos testalkatú ember számára a halálos dózis kb. 10 kilogramm (vagyis 100 tábla) egyszerre.
Egy 2013-as tanulmány szerint, ha a vásárlók csokoládéillatot éreznek egy könyvesboltban, 40%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy szakácskönyvet vagy romantikus regényeket vásárolnak, és 22%-kal több az esélye, hogy egyáltalán bármilyen könyvet vesznek.
A Nutellát a második világháború alatt kísérletezte ki Pietro Ferrero, aki azért kevert mogyorót a csokoládéhoz, hogy spóroljon a kakaóval.
A világ összes csokijának majdnem 90%-át az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el!