A TOP 10 forgalmat bonyolító várost a teljes forgalom arányában vizsgálva az elmúlt négy évben nyolc százalékpontos csökkenés tapasztalható, így a nagyvárosok 47 százalékos ingatlanpiaci részesedése a tavalyi évre 39 százalékra esett vissza. A legjelentősebb változás Budapesten volt, 2014-ben és 2015-ben a főváros még harminc százalék feletti részesedéssel rendelkezett, ami darabszámban 2015-ben negyvenezernél is több tranzakciót jelentett. Ez a tavalyi évben azonban már csak alig több mint 36 ezer adás-vételt és a teljes piacból csaknem 24 százalékos részesedést jelentett.

„A vidéki nagyvárosokat vizsgálva az utolsó időszakban Győrben, Debrecenben és Miskolcon volt jelentős ingatlanpiaci bővülés, javarészt a sok újépítésű projektnek köszönhetően. A legnagyobb városok mellett azonban arányaiban és a tranzakciószámot tekintve is a kisebb vidéki városok növekedtek a legjelentősebben” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Számos olyan kis és közepes vidéki város található, amely az elmúlt évben tíz százalék feletti növekedést ért el az adás-vételek terén, ilyen volt például Tiszafüred, Fonyód, Dunaföldvár, Ajka, Szekszárd vagy Jászberény.”
 

Növekvő árszint

A hazai piac átrendeződése a növekvő árszinttel magyarázható. A válság ideje alatt a fővárosban és a nagyobb városokban zajlott az ingatlanpiaci tranzakciók jelentős része. A piaci élénkülését és az árak emelkedését először szintén a nagyvárosokban lehetett érezni, amely folyamatok most gyűrűztek át a többi városba is. A drasztikusan megdrágult fővárosi és megyei jogú városokban az ingatlanközvetítői szerep erősödésére számítanak a szakemberek, hiszen az eladási és keresési folyamatokban is egyre több segítségre van szükség a felfokozott piaci hangulat miatt.