Idén májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 8,8, az egyéb építményeké 23,7 százalékkal. Az épületeknél ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést – tette közzé hétfőn a KSH.
Közölték, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése májusban 6,1 szézalékkal emelkedett az előző havihoz mérten. A megkötött új szerződések volumene 10,7 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Május folyamán irodaépületek mellett ipari és oktatási épületek építésére kötöttek új, nagy értékű szerződéseket. Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 67,4 száűzalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, így újabb soha nem látott csúcsot, 2261 milliárd forintot ért el. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 9,3, az egyéb építményeké 91,1 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: az építőipart a lakáspiaci, az irodaépítési, kereskedelmi ingatlanpiaci boom mellett az ipari és logisztikai beruházások, az uniós támogatással, és anélkül, tisztán állami forrásból megvalósuló beruházások húzzák, egyes előrejelzések szerint a következő években akár további húszezer milliárd forintnyi megrendelés érkezhet az építőiparba, ezek közül négyezer milliárd forint közúti és vasúti építkezésekbe, több mint háromezer milliárd forint a Modern Városok Programon keresztül, valamint hétszázmilliárd forint az Egészséges Budapest Program egészségügyi beruházásaiba.
Abszolút rekord
Suppan szerint emellett a következő években indul a paksi atomerőmű beruházás, valamint elindult az új kecskeméti gyár felépítése. Az építőipar kilátásai továbbra is igen kedvezőek, az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) tavaly év végi adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 lakás, 16 kereskedelmi, 8 logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.
A Takarékbank elemzője elmondta: idén 16 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítanak, figyelembe véve, hogy a 2017-es bázis eleve erősebb. A kivitelező kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését, ezt jól példázza, hogy Budapesten az első negyedévben hat irodaházat terveztek átadni, de ebből csak kettő teljesült. Illetve az is ezt mutatja, hogy az épületek főcsoportban mért teljesítménynövekedésben a lakóingatlanok átadása minimálisan játszik csak szerepet a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is, jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés.
Jelentős építőipari béremelkedés
Idén piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer körüli új lakást adhatnak át országszerte, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves negyvenezres számtól, így van még tér a bővülésre. Ennek elérését nehezíthet az új lakás áfájának 27 százalékra való visszaállítása 2020. január 1-jétől, mivel a kiadott építési engedélyek száma láthatóan már kissé mérséklődik, a bizonytalanság közepette nem indítanak újabb beruházásokat a kivitelezők és ez 2020-ban visszafoghatja az építőipar teljesítményét, azonban az állami megrendelések ennek hatását ellensúlyozhatják.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma történelmi csúcson áll immár, de ennek a bővülésnek a jelentős részét a képzetlen munkaerő teszi ki, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Az építőiparban továbbra is jelentős mértékű béremelkedésre és fehéredésre számít a Takarékbank a következő években, mivel a külföldön dolgozó szakképzett munkaerő visszacsábításához a fogadó ország bérszintjének megközelítőleg nyolcvan százalékát elérő fizetések szükségesek. Ehhez fokozatosan közelít a teljes iparág, illetve több szakképzettséget és tapasztalatot igénylő pozíció esetében már meg is valósult – fogalmazottr Suppan Gergely.
Tartós növekedés
Az építőiparban megmutatkozó bővüléshez főként a kormánynak az elmúlt években meghozott, lakáspiacot támogató intézkedései járultak hozzá. Az Otthonteremtési Programnak és a kedvezményes lakásáfának köszönhetően idén további növekedésre lehet számítani, az idei év első öt hónapjában már 16,9 százalékkal erősödött az építőipar Magyarországon – szögezte le az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Kifejtették, az ágazat e havi növekedését mindkét építményfőcsoport termelése támogatta, az épületek építése 8,8 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 23,7 százalékkal bővült. Az első negyedévében mintegy 3400 lakást vettek használatba, ami 65 százalékkal múlta felül az előző évi szintet. Ezt a növekedést jelentős mértékben támogatta a családi otthonteremtési kedvezmény, amelynek köszönhetően az idei év első három hónapjában 72 ezer család 205 milliárd forint összértékű kérelmét fogadták be a pénzintézetek.
Kimagasló teljesítmény
Az ITM szerint a magyar építőipar teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak tekinthető, hiszen 2010 átlagához képest 27,7 százalékkal nőtt a hazai ágazat termelése, ezzel Magyarország az élre tört a régióban. A jövőre nézve biztató, hogy május végén a szerződések száma 67,4 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A jelentős többletigény a megrendelők ágazatba vetett bizalmát tükrözi, és hozzájárul ahhoz is, hogy az építőipar a gazdasági növekedés egyik húzóágazatává válhasson.
Újabb élénkülést hozhat az áfahatáridő
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítéseknél újabb élénkülés várható rövid távon. A fejlesztők ugyanis igyekeznek kihasználni a rendelkezésükre álló időt. „A kedvezményes lakásépítési áfa határideje ugyanis a jelenlegi kilátások szerint 2019 végén lejár. A beruházók emiatt még 2020 előtt szeretnék befejezni az építkezéseket, hogy még öt százalékos áfakulccsal lehessen eladni a lakásokat” –tette hozzá a szakember.
Az épületépítéseknél, ezen belül a lakásépítéseknél várható növekedésre utal, hogy a májusban az épületépítésekre kötött új szerződések volumene 33 százalékkal emelkedett. Emellett az épületépítésekre vonatkozó rendelésállomány május végén 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. „A már elindult fejlesztések felpöröghetnek, valamint újabb társasház-építéseket jöhetnek a piacra. Igaz, az építőipar sújtó kapacitás- és munkaerőhiány akadályozhatja a növekedést” – fogalmazott a szakértő.