Feltűnően sok, nagyjából tíz százalékkal több az ingatlanokkal kapcsolatos kárbejelentés kora nyáron, amikor a nyaralótulajdonosok megkezdik a készülődést a szezonra, valamint ősz elején, amikor még nem zárják be végleg, de hosszabb időre elhagyják a nyaralót. A bűnözési adatok szerint évente csaknem 40-50 ezer lakó- és nyaralóingatlant törnek fel. Szakértők szerint jelenleg az ingatlanok mintegy kilencven százalékára van érvényes – bár egyelőre még részben elavult – biztosítás.
Magukra hagyott értékek
Nyáron sem ajánlott nagy értékű tárgyakat felhalmozni a hétvégi házakban, a biztosítóknál ugyanis nem tartják életszerűnek például a kisebb vagyont érő családi ékszerek, festmények és antik bútorok tárolását ezekben az épületekben, ezért nem is fogadják el a feltűnően nagy összegre bejelentett kártérítési igényt.
Képünk illusztráció (MTI/Balogh Zoltán)
A hosszú hétvégék különösen alkalmasak a betörésekre, ilyenkor azonban a lakóövezetekben portyáznak a bűnözők, mert tudják, sok lakás napokra őrizetlenül marad – hívja fel a figyelmet több szakértő is. Sokéves tapasztalat alapján állítják, a hétvégi betörők egy része kifejezetten a soklakásos épületekre szakosodott, mert többségük tudja, az ilyenkor nagy eséllyel kihalt folyosókon, emeleteken zavartalanul „dolgozhatnak”. Ráadásul, a függőfolyosós házakban lakók a szomszéd, a lakóközösség általában éber figyelmében is bízva gyakran lazábban veszik a biztonságot, a megelőzést.
Vannak lakások, amelyeken nincsenek rácsok, biztonsági zárak és egyéb egyszerű, ám hatásos védekezési eszközök. A tulajdonosok ugyanis azt gondolják, a szomszédok úgyis mindent látnak, mindent hallanak, s ez megfelelő visszatartó erő. Ám ilyenkor a szomszédok is elutaznak, a betörők előtt pedig szabad a pálya. Különösen akkor, ha a tulajdonos a tágabb környezetében is elújságolta, netán a közösségi portálokon is közzétette: napokra elvonul pihenni az egész család.
A betörők a lelkünket is kifosztják
Egy betörésben leginkább az visel meg minket, ha olyan tárgyakat veszítünk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérés eredményeiből. Eszerint a lakásbiztosítással rendelkezők 85 százalékban ezt tartanák leginkább elviselhetetlennek, míg a pénzben kifejezhető veszteséget 81 százalékban tartjuk „csak” ilyen tragikusnak.
A válaszokból kitűnik, hogy a nők számára sokkal inkább jelent sokkoló élményt egy betörés. A személyes tárgyak elvesztését például tízből kilencen nagyon nehezen viselnék, és az is több, mint nyolcvan százalékuk számára jelentene nagyon rossz érzést, ha valaki csak úgy bemenne a lakásukba vagy hozzányúlna, turkálna a személyes tárgyai között. A férfiakat szintén megviselnék a betörés ezen „velejárói”, de sokkal kisebb arányban (64–74%) említették ezekkel kapcsolatban az elviselhetetlen vagy nagyon rossz érzést.
„A válaszok alapján az látszik, hogy az eltulajdonított tárgyak közül nem a pénzben kifejezve legdrágábbak okozzák a legnagyobb veszteséget, a veszteséglistán a sokáig vezető televízió elé került a laptop, a számítógép, illetve a személyes okmányok, valószínűleg azért, mert ezek nemcsak tárgyak, hanem adatok is egyben” – mondta Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Betörés esetén nemcsak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt is. Az én-határ megsértése szintén vegyes érzelmi reakciókat válthat ki, megjelenhet szégyenérzet, harag, kisebbrendűségi érzés. Fontos ilyenkor leválasztani az otthonunkat magunkról, és tudatosítani, hogy a lakásunk egy ingatlan, nem mi magunk vagyunk. Ha tartósan, több mint hat hónapon keresztül fennáll ez az érzés, mindenképpen forduljunk szakemberhez, pszichológushoz – figyelmeztet Pápay Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének munkatársa.
Kiemelte: az alapvető biztonságérzet teljes helyreállítása sokszor több időt igényel, segítség nélkül a poszttraumás stressz akár évekig kísérheti a személyt, ami memória- és figyelemzavar, valamint bezárkózás formájában jelentkezik.