Ingatlanvásárlás során a leggyakoribb szempont sorrendben az ár, az elhelyezkedés és az alapterület – derül ki az OTP Bank pénzügyi döntéshozatalt vizsgáló korábbi felméréséből. Miután megszületik a vásárlási szándék, hozzávetőleg fél év telik el a kereséssel és a potenciális ingatlanok felmérésével. Alaposan megválasztják tehát leendő otthonukat a magyarok. Milliós tételeket spórolhat közülük az, aki a pénzügyi lehetőségeit is ennyire alaposan körbejárja – vélekednek a szakértők. A vásárlók 80%-a azonban csupán közvetlenül a döntés előtt tájékozódik a hitelekről. A kutatás adatai szerint többségük pedig kevesebb mint két hét alatt meg is kötötte a hitelszerződést.

Egy kétgyermekes – de harmadikat is vállaló - család a lakástakarékpénztári (LTP) megtakarítás, a CSOK, a kamattámogatott hitel, és a munkáltatói lakáshitel-törlesztési támogatás (ismertebb nevén lakáshitel cafeteria) igénybe vételével akár 10 millió forint fölötti összeget is spórolhat egy 26 millió forintos újépítésű lakás esetében. A támogatások körültekintő igénybevétele egy 17 milliós használt lakás megvételéhez is több milliós segítséget nyújthat.

A lakáspiaci boom mostanában nem hagy alább. Mindez az árakra is hatással van. Éppen ezért sem mindegy, hogy élünk-e az állami és banki lehetőségekkel, hiszen komoly támogatást jelenthetnek. A közelmúltban zajlott Országos Ingatlankonferencia szakértő előadói szerint ugyan a befektetési célú ingatlanvásárlók egy-másfél év múlva kikopnak a piacról, de az áfa-csökkentés, a CSOK és a kedvező hitelek miatt várhatóan töretlen marad a kereslet az új és használt lakások iránt.

Előbbiből hosszabb távon évente 25 ezer épülhet, az éves lakáspiaci forgalom pedig összességében 180-200 ezer tranzakció körül alakul majd. Mivel a kutatásban megkérdezettek 84%-a vallotta, hogy a hitel felvétele elkerülhetetlen a lakáshoz jutáshoz, mindez azt jelenti, hogy éves szinten hozzávetőlegesen 150 ezer ember látná hasznát, ha bankjánál előzetesen érdeklődne, majd élne a lakásfinanszírozási lehetőségekkel.