Az internetre csatlakozó bármely eszközhöz hasonlóan a fent említett készülékek is lehetővé teszi, hogy illetéktelenek hozzáférjenek a hálózatunkhoz és a rajta tárolt szenzitív adatokhoz.

A nyomkövetőket a háziállat tulajdonosok használják arra, hogy nyomon kövessék kis kedvencüket, amikor távol vannak tőlük, s a követő percenként küldi a GPS koordinátákat a tulajdonos okostelefonján lévő alkalmazására. Azzal, hogy valaki hozzáférhet ezekhez az adatokhoz – például a napi séta rutinjához – számos módon kihasználható. Ellophatják a kedvencet, de akár minket is kirabolhatnak vagy egyéb módon károsíthatnak.

A kisállat lopás kevéssé ismert probléma, amelyről pontos adatok nincsenek, de valós jelenség Magyarországon is. Sokszor a kiváltó ok a kutya magas értéke, de olyan is akad, hogy Németországba szállítják a menhelyeken kapott magas pénzdíjak miatt, vagy harci kutyákat képeznek belőlük.

A macskák és kutyák kereskedelme 1.3 milliárd euró értékű az Európai Unióban. Az Unióban zajló kisállatkereskedelem 70%-ának eredete Szlovákia, Magyarország és Spanyolország.

„Ezeknek az alkalmazásoknak és a nyomkövetőknek a sérülékenységei számos lehetőséget nyitnak a kiberbűnözőknek: beazonosíthatják az állatokat, hamis koordinátákat küldhetnek a szervernek, valamint olyan értékes adatokat lophatnak a tulajdonosról, mint például az email cím, jelszó, napi rutin stb.” – jegyezte meg Roman Unuchek, a Kaspersky Lab biztonsági kutatója.

Az állatok GPS-szel történő nyomon követése, azaz őrzése, kapcsán nagyobb kockázatok is jelen vannak, ha nemcsak a háziállatokra gondolunk. Például az orvvadászok is kihasználják ezeket az új technológia fejlesztéseket, és még 2013-ban feltörték egy bengáli tigris nyomkövető nyakörvét Indiában.