A lakásárak 15,4, az építési költségek 9 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt év utolsó negyedévében a 2015 hasonló időszakában mértnél a KSH adatai szerint. A szakemberhiányt mutatja, hogy amíg az anyagköltség az inflációs folyamatoknak megfelelően alig 3,5 százalékkal emelkedett, addig a munkaerőköltség 16 százalékkal ugrott meg két év alatt.  A növekvő árak mellett az alacsony betéti kamatok miatt is előtérbe kerültek a lakástakarékpénztárak: a fix állami támogatás mellett kecsegtető hozamú megtakarítást is jelent ugyanis a konstrukció.

A lakástakarékpénztáraknál a legalább négy éven át takarékoskodók a félretett pénz 30 százalékát, de maximum évi 72 ezer forintot kapnak állami támogatásként. Igénybevétele nem kötött személyi jövedelemadó fizetéshez, a támogatás az SZJA-fizetéstől függetlenül érkezik a számlára. A költségvetési hozzájárulás maximumának kihasználásához szükséges havi 20 ezer forintot befizetve négy éves szerződés megkötése esetén a futamidő végén közel 1,2 millió forint gyűjthető össze a számlán – a befizetésekhez képest 10 százalékos évesített hozam (EBKM* állami támogatással: 10,72%) érhető el tehát. A kedvező hozamlehetőség mellett előnyös feltétel, hogy a lakástakarékpénztárban megtakarított összeg nem csupán lakáscélra – felújításra, korszerűsítésre, vásárlásra, építésre – használható fel, de lakáscélú hitel igénylésekor az önerőbe is beleszámít.