Úgy tűnik, hogy miközben az árak az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedtek a budapesti ingatlanpiacon, a vevők megpróbálják ezt a drágulást valamilyen módon kompenzálni. Sok lehetőségük persze nincs: vagy kisebb, esetleg rosszabb állapotú lakásokkal is beérik, vagy a központtól távolabb keresgélnek, akár egyenesen az agglomerációban. Ugyanakkor az egyéni preferenciák gyakran felülírják a legolcsóbb megoldásra törekvés vágyát: így például sokak számára elengedhetetlen a jó közlekedés és a központi fekvés, míg akadnak olyanok is, akik csak az újépítésű lakások iránt érdeklődnek.
Elindultak kifelé a vevők
A KSH számai is arra utalnak, hogy az ingatlanvásárlók egyre inkább a relatíve “olcsót” keresik az ingatlanpiacon. Az adatok azt jelzik, hogy mindinkább tolódik a megvásárolt lakások összetétele a kevésbé jó adottságúak felé. A gyakorlatban ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a vevők elhagynak bizonyos paramétereket a lakás-igényeik közül. Lehet ez méret, szobaszám, elhelyezkedés, lakástípus – jelezte Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője.
Szerinte egyértelműen érezhető, hogy a vevők egyre nagyobb számban érdeklődnek a külső kerületek, illetve az agglomeráció iránt. Habár jelenleg még nem különösebben nagy mértékű a kiáramlás a fővárosból, az határozottan megfigyelhető, hogy kifelé, és az olcsóbb ingatlanok vásárlása irányába tartanak az emberek – mondta Palotai Emese is, az ingatlanos cég észak- és bel-budai irodájának értékesítési vezetője. Úgy látja azonban, hogy a folyamat még nem annyira jelentős, mint évekkel korábban, az előző agglomerációs robbanásnál.
De nem csak az agglomerációt fedezték fel újra a vevők, hanem az olcsóbb budapesti városrészeket, így például az olyan lakótelepeket is, melyek korábban nem voltak kifejezetten a vevők kedvencei. A panelek felkapottságát is azok megfizethetősége eredményezi, így ezek számítanak jelenleg a “legelérhetőbb” lakástípusnak. Viszont, ami iránt nagy a kereslet, annak az ára felmegy, így aztán a lakótelepek között is erősödik a kereslet a kijjebb találhatók iránt.
A „kislakás” a favorit
De nem csak az elhelyezkedésnél érhető tetten az olcsóbbra törekvés, hanem a méreteknél is. A panelek persze annak a követelménynek is megfelelnek, hogy alapvetően kis alapterületen, de még elfogadható szobaszámot biztosítanak a tulajdonosaiknak. Ez másfél, két szobát jelent, ami jelenleg a legkedveltebb elosztás, még akkor is, ha téglaépítésű lakásról van szó. Ez a méret és szobaszám egy relatíve olcsó, mégis élhető megoldást nyújt akár egyetlen személy, akár egy pár, vagy akár egy kisebb család számára.
Az ezen kategóriába tartozó lakások viszonylag gyorsan el is kelnek: Palotai Emese szerint jóval könnyebb eladni ma egy megfelelő áron kínált kislakást, mint egy jó paraméterekkel rendelkező, jól árazott nagyot. Ugyanez a helyzet a pesti belvárosban, ahol Schneider Zoltán, a Balla Ingatlan V., VI. és VII. kerületi irodájának szakmai vezetője szerint „a jolly joker most a felújítandó, kis lakás egy jó állapotú társasházban. Ez gyakorlatilag azonnal értékesíthető, de természetesen itt is fontos a reális árazás”.
A kis lakásoknál tehát keresleti piacról beszélhetünk, ugyanakkor a nagyméretű ingatlanoknál inkább a kínálati piac a jellemző – foglalta össze a helyzetet Nagy Andrea, a cég bel-budai és észak-budai irodájának szakmai vezetője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek a folyamatnak az eredményeként a panellakások – elsősorban persze a panelprogramos épületekben lévők – négyzetméterára mára megközelíti a téglalakásokét a III. kerületben: 360-520 ezer forint között alakul.
