Januárban 43,2 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 48,4 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 33,4 százalék, így egyre jelentősebb volument képviselnek a piaci alapú lakásátadások a termelésben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Havi alapon 6,4 százalék volt az emelkedés a teljesítményben. Épületek esetében új szerződést kiugró volumenben, 199 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 465 milliárd forint volt, ami 23 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 75 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1671 milliárd forint volt 159 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést immár lakóépületek, ipari és oktatási épületek átadása húzza, ahogy egyre inkább befejeződnek a beruházások első hullámai, egyéb építmények esetében pedig gyorsforgalmi utak építése és vasútfelújítási munkák.

Horváth András, a Takarékbank elemzője közölte: tavaly a IV. negyedév végéig 14389 új lakástadtak át, ami 44 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 37 997 darabot adtak ki, ami 20 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 2761 darab, míg az engedélyekből 14632 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Idén piaci becslések szerint 20-25 ezer lakás kerülhet átadásra országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre a piacon.

Mint mondta: az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41% iroda, 34% lakás, 16% kereskedelmi, 8 százalék logisztika, egy százalék pedig szállodafejlesztés. 

Horváth András szerint a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már 8 százalék alatti és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok, illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét. 

Az elemző hangsúlyozta: idén húsz százalékot meghaladó éves építőipari növekedésre számítanak, figyelembe véve, hogy a 2017-es bázis erősebb alapot jelent. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulhatnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is érdemben felzárkózik. 

Van még tere a bővülésnek

A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni. A szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Újabb jelentős bővülést ért el az építőipar. Januárban a termelés ugyanis 43,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél 48,4 százalékos volt a januári növekedés, az egyéb építményeknél pedig 33,4 százalékos emelkedést történt. 

Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta: „A januári növekedés azért is figyelemre méltó, mert a magas bázishoz képest következett be, egy évvel ezelőtt, 2017 januárjában ugyanis 17 százalékos volt a bővülés”.

A szakember hozzátette: az építőipar kiugró növekedését a lakásépítések is hozzájárultak, ráadásul az épületépítésekre megkötött új szerződések volumene is 35 százalékkal nőtt. Balogh László szerint ennek az is oka lehet, hogy a lakásfejlesztőket rendkívüli módon szorítja az idő. A mostani szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes – 5 százalékos – lakásépítési áfa. Ha a fejlesztők szeretnék befejezni a már megkezdett beruházásokat, akkor két éven belül legalább 30-40 ezer új lakást kell megépíteniük, ezt követően ugyanis – ha addig nem változik az áfaszabályozás – csak jóval drágábban tudják értékesíteni azokat. 

Magasabb fokozatba kapcsolt a hazai építőipar

Beértek a kormány építőipart támogató intézkedései, az otthonteremtési programnak, a kedvezményes lakásáfának és az aktív iparpolitikának köszönhetően az ágazat tartósan és nagy ütemben erősödik – jelentette ki Varga Mihály a KSH adataira reagálva. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az építőipari termelés soha nem látott mértékben, 43,2 százalékkal bővült januárban. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest az építőipar közel 18 százalékkal erősödött Magyarországon.

Az építőipar fellendülésében fontos szerepe van a csok-nak, valamint a kedvezményes lakásáfának, amelyek a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt támogatják – részletezte Varga Mihály. A bevezetéstől, 2015. július elseje óta eltelt időszakban, tavaly december végéig 66 ezer család csok kérelmét fogadták be 184 milliárd forint összegben – tette hozzá.

Varga Mihály szólt arról, hogy a lakásépítések felfutását mindezek mellett a lakosság anyagi helyzetének jelentős javulása is támogatja, amelyhez főként a hatéves bérmegállapodás járult hozzá. A miniszter felhívta a figyelmet, a lakáspiac tavalyi évi lendületes bővülésének az eredménye, hogy 2017-ben 20,4 százalékkal több, 37 997 építési engedélyt adtak ki, amelyre az elmúlt kilenc évben nem volt példa, emellett 14 389 lakás épült az országban, amely 44 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban. Az elkövetkező időszakot tekintve bíztató, hogy a hó végi szerződésállomány 108,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, arra számítunk, hogy az ágazat tavalyihoz hasonló mértékű növekedése idén is folytatódhat – mondta el a tárcavezető.