Az ingatlanpiacon idén a lakáskínálat növekedésére lehet számítani. A két éve indított projektek nagy számban kerülnek piacra, a befektetők igyekeznek kihasználni a kedvezményes áfa lehetőségét még 2019 vége előtt – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője korábban a Híradó.hu-nak. A kínálat növekedése hosszú távon jót tesz a piacnak és az áremelkedés ütemének lassulásához is vezet.
A lakásdrágulás üteme tavaly elérte vagy felülmúlta a budapestit azokon a megyeszékhelyeken, ahol jelentős fejlesztések voltak, ám idén mérsékeltebb lesz a növekedés, és a kínálat az albérletpiacra is hatással lesz.
Az albérleti árak a fővárosban a legmagasabbak, bár kerületenként nagyok az eltérések. Az Ingatlan.com adatai szerint a legolcsóbb kerület a huszonharmadik – itt 90 ezer forint az átlagár, az ötödik kerületben az átlagos ár 200 ezer forint. Jelenleg Budapesten havi 140 ezer forint körül van egy átlagos lakás bérleti díja, ezzel szemben Debrecenben már 90 ezer forintért is lehet találni kiadó lakást.
Változó vidéki árak
Szegeden az albérleti árak nem sokkal alacsonyabbak mint a fővárosban. A legkeresettebbek az egyetemhez közeli, 50-60 négyzetméteres téglalakások. Ezeket 130-150 ezer forintért adják ki, ám egy kétszobás, szépen felújított panelt már 80-90 ezer forint körül lehet találni, emellett Szegeden átlagban kéthavi kauciót kérnek el a főbérlők, hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Szombathelyen az elmúlt évben 10-15 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Az átlagos négyzetméterenkénti ezer forintos ár általánossá vált. Egy nívósabb, jobban felszerelt 83 négyzetméteres lakást 125 ezer forintért kínálnak – hangzott el a Napközben adásában. Szombathelyen a bérlakásokra nagyobb az igény, mint amit ki tud elégíteni a piac.
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint az albérleti piacra is meghatározó hatással van a magyar munkaerő alacsony mobilitása. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan egy embernek életében 2-3 lakása van, míg ennek a többszöröse a nyugati országokban.
A szakértő elmondta, hogy egyre nagyobb a bérleti piac: „Az idén sok új építésű lakás készül el, amelyeknek nagy százaléka bérlakásként kerül az ingatlanpiacra.”
Kedvezőbbek az adózási feltételek
Az albérletpiac tisztulását és egyben a kínálat növekedését is segítheti egy januárban életbe lépett jogszabályváltozás, amelynek köszönhetően mind a rövid, mind a hosszú távú lakáskiadás esetén csökkennek az adóterhek, ezáltal tisztulhat, fehéredhet az albérletpiac.
A 2018. január elsejétől életbe lépett új jogszabályok nyomán a lakásukat bérbeadóknak az ingatlankiadásból származó és egymillió forintot meghaladó jövedelem után 2018-ban már nem kell a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetniük.
Az eho eltörlése miatt a lakáskiadás utáni terhelés lényegében az eddigi felére csökken, mivel csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell majd fizetni.
Az albérletpiacra pozitív hatással lehet a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) elindulása is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a következő években rengetegen vesznek majd befektetési céllal a NOK keretében új építésű lakást, amelyet majd kiadnak.
