A főváros peremén élni eddig nem számított valami divatos dolognak – kivéve, ha valamelyik felkapott budai kerület villanegyedéről volt szó. Változni látszik azonban a városszél megítélése, így a benne rejlő ingatlanpiaci lehetőségek is. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a 2015-2016-ban megindult folyamatok tavaly teljesedtek ki, a külső-pesti kerületekben a forgalom növekedését követte az árak emelkedése is. „Ez a folyamat nagyban, országosan is így zajlott le: a forgalom megjött már 2014-ben, de a meredek áremelkedés csak 2015-ben indult” – teszi hozzá Valkó Dávid.

A budapesti peremkerületek ingatlanjai iránti kereslet 2015-ben vált tapinthatóvá. A belvárosi ingatlanárak ekkor indultak erőteljes emelkedésnek, s az egyre drágább lakásokat sokan nem tudták vagy nem akarták megfizetni. Sok vevőjelölt azért indult a városközpontból kifelé, mert a peremkerületekben találtak családi, iker- vagy sorházat megfizethető áron. Időközben ott számos ingatlanfejlesztés is kezdődött, melyekből zömében 2-4 lakásos iker- és sorházak, néhány kisebb- nagyobb lakópark és 5-15 lakásos társasházak születtek.

Némileg meglepő, hogy a korábban „fehér foltnak” számító Soroksáron (XXIII. kerület) nőtt a legjobban a vevők érdeklődése 2015-ről 2016-ra – igaz, nagyon alacsony bázisról indulva. Ugyanakkor Rákosmentén (XVII. kerület), Rákospalotán-Pestújhelyen-Újpalotán (XV. kerület), Kispesten (XIX. kerület), Pesterzsébeten (XX. kerület), Újpesten (IV. kerület) és Csepelen (a XXI. kerület) is pezsgett a lakáspiac. Ehhez a keresletélénküléshez nagyban hozzájárult az is, hogy időközben javult a lakótelepek és a panellakások megítélése, márpedig ezekből bőven akad a pesti külvárosokban. A forgalombővülés és az áremelkedés ellenére a vizsgált kerületek még mindig a legolcsóbbak a fővárosban.