Az építőipari termelés volumene 30,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist – közölte a KSH, amely szerint mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 29,1, az egyéb építményeké 33,9 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján novemberben az építőipar termelése 1,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz mérten.
Havi alapon 1,4 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek esetében új szerződést 74 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 316 milliárd forint volt, ami 30 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában 73 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 990 milliárd forint volt 162 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést immár lakóépületek, ipari és oktatási épületek átadása húzza, ahogy egyre inkább befejeződnek a beruházások első hullámai, egyéb építmények esetében pedig gyorsforgalmi utak építése és vasútfelújítási munkák – tájékoztatott a KSH.
Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette: tavaly a III. negyedév végéig 7981 új lakást adtak át, ami 51 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 28 411 darab volt, ami 33 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1660 darab, míg az engedélyekből 10952 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk. Budapesten az átadások felpörgése az év végétől illetve a jövő évtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok.
Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés – fjtette ki Horváth.
Közölte, a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok, illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. Az elemző szerint itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.
Megmarad a lendület
A tavalyi év egészére 28 százalék körüli növekedést vár a Takarékbank az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve némileg felfele mutatóak a kockázatok, így a szektor érdemben hozzájárulhatott a tavalyi GDP növekedéshez. Idén átlagosan 18 százalékos építőipari növekedésre számítanak, mivel a 2017-es bázisév jóval erősebb, mint a tavalyi év esetében. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.
A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.
