Szervezetünknek nemcsak növényi fehérjét és szénhidrátból származó energiát szolgáltatnak, hanem vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmuknak köszönhetően számos élettani folyamatban is részt vesznek, mellyel pozitívan hatnak egészségünkre. Ismerjük meg közelebbről a teljes kiőrlésű gabonaféléket!

Energiaegységek

A különbözı gabonafélék – a búza, a rizs, a kukorica, a zab, a rozs, az árpa, a köles, a cirok, valamint az ezekhez hasonlóan felhasználható más magvak (pszeudocereáliák), mint a pohánka, az amarant, az indián rizs, stb. – történelmi idők óta az emberiség táplálkozásának létfontosságú részét képezik, mivel termésük energiában gazdag, jól tárolható és sokféleképpen felhasználható. A gabona alapú élelmiszerek rendszeres fogyasztása ma is az egészséges táplálkozás alappillére: naponta ún. 6-11 egységnyit fontos magunkhoz vennünk belőlük, lehetőleg minél nagyobb arányban a teljes kiőrlésű termékekből. (Egy egységet jelent pl. 1 kis szelet kenyér, 1 darab kifli, 10 dkg fıtt barna rizs, 10 dkg fıtt tészta, 3 evőkanál müzli, 4-5 db korpás keksz, stb.) Kedvezı, ha változatosan, különböző gabonaféléket fogyasztunk, mivel az eltérı beltartalmi értékek jól kiegészítik étrendünket – írja az MDOSZ.

„Az élet csírája”

A teljes gabonaszem alapvetően három fő részből áll:

- liszttest (endosperm), vagyis a mag legbelső, keményítőben gazdag része

- embrió, amely tartalmazza a hajtás- és gyökérkezdeményt, más néven a csírát, s ezen kívül a sziklevelet

- termésfal, azaz a gabonaszem külső védőrétegeinek összefoglaló neve, aminek része a maghéj is. Napjainkban az európai gabonafogyasztás legnagyobb részét a búza, illetve az abból készült finomított (fehér) liszt teszi ki, melyhez a búzaszemnek csak a belső részét használják fel. Ez azt jelenti, hogy gabonamag csíráját és héját (összességében a korpát) a feldolgozás során eltávolítják, s így a fehér liszt elveszíti a teljes gabonaszem értékes vitamin- és ásványi anyag tartalmának jelentős részét, és rosttartalmának szinte az egészét.