Jelentős változások léptek életbe január elsején a hazai cafeteria rendszerben. A béren kívüli juttatások legjelentősebb változása, hogy a 34,22 százalékkal adózó béren kívüli juttatások között megjelent a készpénz évi 100 ezer forintig – nyilatkozta a Profit7.hu-nak Fata László cafeteria szakértő, a Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás bérek és juttatások területének felelős szakértője.

Mint mondta, marad a Széchenyi Pihenőkártya (Szép Kártya) három alszámlája: a vendéglátás, a szállás és a szabadidős szolgáltatások. E cafeteria elemeknél a közszférában 200 ezer, a versenyszférában pedig 450 ezer forint a kedvezményes határ. Bekerült az adómentes cafeteriakörbe a mobilitási célú lakhatási támogatás, ami öt évig adható, és a bölcsődei mellett már az óvodai szolgáltatások, ellátások térítése is.

Így döntheti el egy, melyiket válassza

„Eddigi kutatásaink azt mutatták, hogy az étkezés, pihenés, egészségmegőrzést szolgáló béren kívüli juttatások a legnépszerűbbek – egyébként mindkét, tehát a munkavállalói és a munkaadói – oldalról egyaránt” – fogalmazott Fata László. Hozzátette, abban, hogy melyik cafeteria elemet válasszuk, fontos szempont lehet, hogy mennyit adózunk utánuk. A szakember elmondta, a munkáltató számára adómentes a sportrendezvény belépő, a kulturális szolgáltatásra szóló jegy, bérlet, az óvodai, bölcsődei térítés, az albérleti támogatás, a lakáscélú támogatás, valamint a kockázati típusú biztosítások. Ezek közül az idei év újdonsága az albérlet, és az óvodai díjak térítése, amelybe a gyermekek étkezése is beleértendő.

Fata László közölte, a következő kategória, a 34,22 százalékos adó alá tartozik a készpénz, illetve a Szép Kártya a fent említett három alszámlával. A helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztár, a munkahelyi étkeztetés , egészségpénztár, és Erzsébet-utalvány közterhe 43,66 százalékra nőtt, de idén nem kell már figyelni az ehhez kapcsolódó összeghatárokra.

Meg kell határozni a célokat

Érdemes a tervezéskor azt az alapkérdést feltennie a cégeknek, mi a célja annak, hogy ilyen juttatásokat adnak? Ha az, hogy minél kevesebb pénzből minél több értéket adjunk a dolgozóknak, akkor az adókulcsok és a felhasználhatóság döntenek. Ha viszont valami más is, akkor már nem biztos, hogy a legkevesebbet adózó elem a legjobb megoldás – fogalmazott a szakértő, aki úgy vélte, az egyik legnépszerűbb juttatási elem a készpénz lehet, mert rendkívül széles körben felhasználható. Ám kedvelt az albérleti és lakáshitel támogatás is. Az ajándékutalvány – a magasabb adóterhe ellenére - népszerű volt eddig is, és az is marad, hiszen korlátlanul adható, széles körben felhasználható: vásárolható belőle cipő, ruha, elektronikai cikkek és idén akár élelmiszer is.

Fata László felhívta a figyelmet arra: míg korábban a munkáltatók fő szempontja az volt, hogy kevesebb költséggel több jót adjanak, addig ma már egyre több cég kínál élményt dolgozóinak, s támogatja a munka-család-magánélet egyensúlyának megteremtését. Úgy ad juttatást, hogy megszervezi a kedvezményprogramot például egy étteremben, egy kalandparkban, egy szállón, amelyet egész év alatt igénybe vehetnek a dolgozók. Biztosítónak közvetít, de a munkatárs szerződik saját igénye szerint kedvezményesen, vagy nyári gyermekfelügyelet biztosít munkahelyen belül vagy kívül a dolgozóinak. De akár biztosíthat autómosást, vagy ingmosást, vasalást, amely szolgáltató akár a céghez helybe is mehet. Sokszor a dolgozó számára ez a helyben elérhető kedvezményes szolgáltatás akkor is értékes, ha neki kell kifizetnie a szolgáltatás díját, ami olcsóbb, mint alapesetben lenne. Vagy például egy adott művész, társulat előadásaira szerződik a vállalat, amivel csapatot és munkáltatói márkát épít, közösséget szervez, hiszen több dolgozó egy időben, egy helyen, ugyanazon az eseményen vesz részt, amiről tudnak beszélgetni, az élményt megosztani a többi kollégával. Fata László szerint a jó kínálat mindig a dolgozók egyéni igényei és a munkáltatói célok alapján áll össze.

Béren kívüli juttatások adózása 2017-től

1. Adómentes

• Sportrendezvényre szóló belépő (felső limit nélkül)
• Kulturális belépő (évi 50 ezer forintig)
• Óvoda, bölcsőde (a költségek mértékéig)
• Mobilitás célú lakhatási támogatás (havonta a minimálbér 40-25-15 százalékáig)
• Lakáscélú támogatás (30 százalék, maximum 5 millió Ft 5 évig)
• Kockázati biztosítás (pl. egészség,havonta a minimálbér 30 százalékáig)

2. Cafeteria (34,22 százalékkal adózik)

• Készpénz kifizetés cafeteriában (évente 100 ezer Ft-ig)
• Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla (évente 150 ezer Ft-ig)
• Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla (évente 225 ezer Ft-ig)
• Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla (évente 75 ezer Ft-ig)

Ezeknek együttes értékét is vizsgálni kell. Versenyszférában 450.000 Ft/év értékig áll rendelkezésre, a közszférában 200.000 Ft/év értékig a kedvező 34,22 százalék mértékű közteherrel, felette pedig 43,66 százalék adó- és járulékteherrel kell számolni.

3. Egyes meghatározott juttatások (43,66 százalékkal adózik)

• Munkahelyi étkeztetés (felső limit nélkül)
• Iskolakezdési támogatás (felső limit nélkül)
• Erzsébet-utalvány (felső limit nélkül)
• Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (felső limit nélkül)
• Egészségpénztár, önsegélyező pénztár – (felső limit nélkül)
• Ajándékutalvány (a szabályokat betartva korlátlanul)