Péntektől, azaz szeptember 15-től 2018. május 15-ig tart a következő távfűtési időszak, ami egységes Magyarországon, a díjfizetés egyes részletszabályai azonban akár településenként eltérőek lehetnek. Az önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg például rendeletben a távhőszolgáltatás csatlakozási díjat, és a máshol nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket is - hívja fel a figyelmet Baranovszky György Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke.
Kiemelte: a fővárosban a távhőszolgáltatás számlázása két módon is történhet. Egyrészt fizethetik a fogyasztók havonta a számlát a ténylegesen mért fogyasztás alapján, ez a havi számlázás. Másrészt pedig a fizetés történhet a szolgáltató által megajánlott havi átalányfogyasztás alapján. Ez az egyenletes díjfizetéssel történő számlázás, amikor is végig ugyanannyit fizet a fogyasztó havonta az egyes részszámlákban, és az elszámolási időszak végén kap csak egy elszámoló számlát. Ekkor a szolgáltató egybeveti az addig már kifizetett hőfogyasztást a tényleges fogyasztás adataival, és a fogyasztónak ez alapján rendeznie kell a még fennmaradó tartozást, vagy pedig, ha túlfizetésben van, visszatérítést kap.
Mint mondta, túlfizetés esetén sem árt tudni, hogy 3000 forintot meg nem haladó összegnél a fogyasztót megillető túlfizetést a következő számlában számolják el. Háromezer forint felett pedig az adott díjfizetési mód szerint kell a számla kibocsátásától számított nyolc napon belül visszafizetni a fogyasztónak a különbözetet – mondta el az ügyvezető elnök.
Résszámlák automatikusan
Baranovszky György hangsúlyozta: különösen ügyelniük kell a budapesti fogyasztóknak, mivel, ha nem jelzik külön a távhő-szolgáltatónak, melyik számlázási módot választják a kettő közül, úgy automatikusan részszámlákat fognak kapni. Han tehát ha valós fogyasztás alapján szeretnék a fogyasztók fizetni havonta a távfűtést, ne mulasszák el azt jelezni a szolgáltató számára. Itt is figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a fogyasztó a hődíj számlázásának módját elszámolási időszakonként egy alkalommal változtathatja csak meg. Ha tehát korábban valaki már a részszámlázási igényéről értesítette a szolgáltatót ugyanazon elszámolási időszakban és módosítani szeretne, erre már csak a következő elszámolási időszakban lesz lehetősége.
Érdemes figyelni arra is, hogy – akárcsak a többi közüzemi szolgáltatásnál –, ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az a részéről szerződésszegést jelent. Ennek akár a fővárosban az is lehet az eredménye, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb ötven százalékkal. Sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató. Ugyanakkor az is fontos, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót, és az épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén maga a lakásszövetkezet és a társasház sem tartozik felelősséggel az egyes lakók tartozásáért.
Fontos tudni továbbá, a fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre – a veszélyhelyzetet kivéve – csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát.
Baranovszky figyelmeztetett: azt se feledjék a fogyasztók, hogy ha a lakásba való bejutást nem biztosítják – kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően – a távhő-szolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutás érdekében, és azt jogi úton is kikényszerítheti. Ez egyébként nem csupán a fővárosban, hanem bármelyik településen igaz az országban.
Leolvasási jegyzőkönyv jár a fogyasztónak
Nem árt tudni, leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, sőt, abban jelezheti az esetleges kifogásait.
Ha egy új lakóközösségbe költözik a fogyasztó, úgy a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától neki kell megfizetnie a távhő díját. Itt érdemes egyúttal arra szintén ügyelni, hogy a régi és az új tulajdonos – a közös képviselő egyidejű értesítése mellett – köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül. Ha a fogyasztók esetleg azt tapasztalnák a lakásukon belül, hogy a ma már mindenhol elterjedt fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba megsérült, arról haladéktalanul tájékoztassák a lakóközösség képviselőjét írásban. Ez esetben – kevesen tudják – a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztó köteles állni.
A díjmegosztási arányok számítása nyilvános
Az ügyvezető-elnök kiemelte: ha vitatnák a kiszámlázott távhő díjat a fogyasztók, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudják kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha viszont nem került sor ezek megosztására, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése. Különösen nagy szerep hárul itt tehát a lakóközösségekre, hogy hogyan osztják szét egymás között e díjakat, hiszen a távhőszolgáltató a tulajdonosok által meghatározott és megadott, közös képviselő által jelentett arányok szerint bocsátja ki a számlákat.
