„Volt, aki az egyetemisták rohama miatt két nap alatt megduplázta a korábban megállapított bérleti díjat” – mondta az M1 Kosár című műsorában a dunakeszi illetőségű Bihari Eszter, aki közel egy éve tartó keresgélés után idén nyáron talált albérletet a fővárosban, ahová a munkája köti. Véleménye szerint a lakástulajdonosok visszaélnek azzal, hogy az új városban elhelyezkedni kívánók nem akarnak napi 3 órát ingázni, vagyis irreális lakhatási feltételeket szabnak.
A kád nem jó, de kapsz lavórt
A lány végül feladta, hogy garzont béreljen, sok esetben ugyanis sem az árat, sem a főbérlők hozzáállást nem találta korrektnek – egyesek azt kérték, ő vágja a füvet; mások azt hallgatták el, hogy a lakásban nincs se mosógép, se szekrények, a fürdésre alkalmatlan kád helyett viszont készséggel biztosítanak lavórt.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint július végén és augusztus elején van a legnagyobb csúcson az albérletpiac – leginkább azért, mert akkor derülnek ki a felvételi ponthatárok, és ilyenkor indul meg az felsőoktatásba felvett, lakást kereső diákok siserehada.
Dinamizmus a kínálatban, de nem az árban
2016 januárja és 2017 júniusa között a fővárosi albérletek díja egy 130-140 ezer forintos sávban mozgott, mivel az ingatlanjaikat kiadni kívánó magánszemélyek jellemzően július közepén, illetve augusztusban hirdetik meg a lakásokat. Ennek értelmében július végétől szeptemberig mintegy 30 százalékkal bővül a kínálat, mely jelenség körülbelül a következő év májusáig megakadályozza az árak dinamikus növekedését.
Az eredményt tekintve elmondható, hogy a nyári hónapokban Budapesten egy 140 ezer forintos kiadó lakás átlagos bérleti díja 150 ezerre emelkedett. A vidéki városokban jobb a helyzet: Szegeden és Győrben 90, Debrecenben és Pécsett 80, míg Miskolcon 60 ezer forintért is lehet lakást találni.
A szakember szerint a jelenleg tapasztalható nagy roham szeptember közepére, végére csillapodik majd le, ám egy kisebb hullám augusztus vége felé is érezhető lesz – ekkor derül majd ki, mely diákoknak jutott kollégiumi férőhely, illetve az is, kiket vettek fel egyetemi pótfelvételi eljárás keretében hazai felsőoktatási intézménybe.
