Jelenleg 1,8 ember szerepel a KHR listán (régi BAR lista – a szerk.), s több százezer nem fizető hitleadós van még Magyarországon. A jelzáloghitelesek száma ma 200-250 ezer között van azért, mert a bankok nem számolják ide azokat a szerződéseiket, amelyeket követeléskezelőnek eladtak, s így szabadultak meg a rossz állománytól. Így tehát a fizetni nem tudó hiteladósok száma ennél nagyobb – nyilatkozta a hirado.hu-nak Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke.

Mint mondta, az állam több intézkedést hozott a megsegítésükre, de úgy véli, ezt egységes törvényi szinten kellene rendezni, amibe be lehetne vonni a települési önkormányzatokat is, hiszen az érintett ingatlanok jó része vidéken van. Barabás szerint a mostaninál jóval kisebb lehetőséget kellene biztosítani a bankoknak arra, hogy üzletpolitikai szempontok miatt elutasíthassák akár az ügyféllel való megegyezés, akár a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. konstrukciójában való részvétel lehetőségének elutasítását.

„Jussanak egyezségre a bankok az ügyfelekkel az úgynevezett devizahiteles ügyekben. Egyszeri, radikális – a késedelmi kamatokon kívüli – tőkecsökkentés volna az egyik megoldás. Vagyis egy lakossági adósságkonszolidációs programot kellene végrehajtani. Nem értem, miért éri meg a banknak a tartozást húsz százalékon eladni egy követeléskezelőnek, mint a tőkét csökkenteni akár ötven százalékkal, azaz az adóssal megegyezni és kiegyezni” – fogalmazott a szakember, aki úgy vélte: „nem kellene olyan vállalkozásokat – behajtók, követeléskezelők – milliárdossá tenni, amelyek csak lefölözik a hasznot az adósok kárára. A problémát ott kell megoldani, ahol keletkezik: a banknál és nem egy harmadik félnél.

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint létre kell hozni egy szociális ingatlanalapot azoknak az idős devizahitel-adósoknak, akiket a kilakoltatás réme fenyeget. Egy 70-80 éves embertől ugyanis nem lehet elvárni, hogy még két állást bevállaljon, hogy fizetni tudjon. Számukra lehetne reális segítség az, hogy eltörlik az adósságot, de bent maradhatnak az ingatlanban, amelynek a tulajdonjoga az államé vagy a banké lesz (attól függően, hogy az állam vagy a bankok hoznák-e létre az ingatlanalapot). Amikor pedig megüresedik a lakás, az állam azt tesz vele, amit akar: piaci alapon eladja, vagy más formában hasznosítja.

Barabás Gyula elmondta azt is: idén 500 ezer új végrehajtási eljárás indult, aminek a kisebbik szeletét teszik ki a pénzintézeti tartozások, azok jellemzően közmű-tartozások. Ennek kialakulásában nem játszhattak szerepet a családi csődvédelmi intézmények. Azonban van szolgáltatói felelősség is – fogalmazott. Akik tetemes áram vagy gázszámla-tartozást halmoztak föl, azokat átterelik az előre fizetős, úgynevezett feltöltős órák használatára. Ám akik nem minősülnek védett fogyasztóknak – számunkra ugyanis ingyenes az óra -, azoknak 76 ezer forintos kiadást jelent egy ilyen átállás.

A Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint nem szerencsés egy kalap alá venni azokat, akik azért kerültek bajba, mert ugyan van állásuk és jövedelmük, csak nem tudják beosztani a pénzt, és ezért adósodtak el, azokkal, akik önhibájukon kívül – például a háromszorosára ugró devizahitel törlesztőrészletük miatt – kerültek bajba. Előbbire megfelelő megoldás a családi csődvédelem, utóbbiakra viszont nem.

Ma a legsikeresebb megoldásnak mindenképp a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bizonyult – szögezte le Barabás.

A program indulásától számítva 2017. június 30-ig 40 953 darab ingatlan felajánlást fogadott be, s eddig az időpontig a törvényi előírásoknak megfelelő szándéknyilatkozatok alapján a társaság 31 142 ingatlant vásárolt meg – válaszolta a hirado.hu-nak a NET Zrt. Közölték, a NET program indulása óta 2017.06.30-ig összesen 280 milliárd forint jelzáloghitel tartozásból fakadó hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek a programba bekerült hiteladósok.

Arról is tájékoztattak, hogy a kérelem befogadásától az adásvételi szerződés megkötéséig átlagosan 6-12 hónap telik el. Az ügyintézési idő elsősorban attól függ, hogy

• a beérkezett kérelem kapcsán szükséges-e hiánypótlás kérése,
• a követelésrendezési eljárás során szükséges-e a pénzügyi intézményen kívül más jelzálogjogosultat is bevonni, valamint
• a szerződéskötési szakaszban az ügyfél mennyire együttműködő az ingatlan műszaki állapotfelmérése- és a szerződések megkötése során.

Az egyhitelezős, gördülékenyen együttműködő ügyfelek által benyújtott szándéknyilatkozatok átlagos ügyintézési ideje nagyjából hat hónap, míg a fenti felsorolás alapján bonyolultnak számító ügyeké 12 hónap körüli – fejtette ki a NET Zrt.

Arra a kérdésre, hogy várható-e a közeljövőben bármilyen változás az eddigi gyakorlatukhoz képest, azt a választ adták: a befogadott kérelmek feldolgozása és ez alapján a vásárlások, valamint a határozatlan idejű bérleti szerződések megkötése folyamatosan, változatlan feltételek mellett zajlik.

Új fejlemény, hogy a volt tulajdonos a NEK-kel történt szerződéskötést követően 72 hónapig visszavásárolhatja az ingatlanát úgy, hogy a vételár kiegyenlítéséhez a CSOK-ot is igénybe veheti.

Az Igazságügyi Minisztérium a várható törvénymódosításról részletekkel még nem szolgált, későbbre ígért választ. Ám korábbi kérdésünkre a tárca azt közölte: a kormány a magáncsőd intézményének létrehozásával azoknak a családoknak adott lehetőséget adósságuk rendezésére, akik a korábban bevezetett intézkedések segítségével nem tudtak változtatni az élethelyzetükön. Tavaly március 1-ig 238 család élt ezzel a lehetőséggel.

Kiemelték, folyamatosan gyűjtik és rendszerezik, elemzik a magáncsőd intézményével kapcsolatos tapasztalatokat és észrevételeket, és ezek alapján legutóbb 2015 novemberében módosították is a szabályozást. Azóta megnövekedett azoknak a családoknak a száma, amelyek úgy döntöttek, hogy részt vesznek az eljárásban.