„Becslésünk szerint a magyarországi albérletpiac 110-130 milliárd forintos lehet, de nehéz pontos összeget mondani. Sokan feketén adják ki a lakásukat vagy a valósnál alacsonyabb bérletidíj-bevételt vallanak be. Ugyanakkor a jövőben jelentősen kifehéredhet ez a szegmens, mivel a jövő évi adócsomag napokban bemutatott első verziója csökkentené a kiadó lakásokból származó bevételek terheit. A tervek szerint ugyanis jövőre nem kellene a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást – EHO-t - megfizetni, ha a lakáskiadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot. „Lényegében a terhelés az eddigi felére csökken, ha a tervezet most ismertetett változata lép életbe. Fontos azonban, hogy tervezetről van szó, tehát a feltételek még változhatnak” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Kifehéredhet az albérletpiac
Véleménye szerint Budapesten az átlagos bérleti díjak alapján a legtöbb lakás beleesett az egymillió forint feletti éves jövedelmet termelő körbe. Így ezek után, ha legálisan adták kiazokat, akkor fizetni kellett a 14 százalékos EHO-t. Ennek eltörlése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a lakástulajdonosok automatikusan ennyivel vinnék lejjebb a bérleti díjakat. A szakember szerint az egészségügyi hozzájárulás eltörlése miatt jelentősen kifehéredhet az albérletpiac, mert a bevétel után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ez pedig sok lakástulajdonos számára elég lehet ahhoz, hogy teljesen legálisan adja ki a lakását.
Budapesten 130-135 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, ami az ingatlan.com előrejelzése szerint nem fog emelkedni. Áremelkedésre nincs is nagyon tér a budapesti albérletpiacon, mert a bérlők nehezen tudnák megfizetni a magasabb bérleti díjat. Budapesten az átlagfizetés majdnem kétharmadát viszi el az átlagos bérleti díj, így a kereslet bár magas, már nem nagyon lehet feljebb vinni az árakat.
Albérletkörkép vidéki városokból
A portál elemzése szerint az nem várható, hogy az albérletárak az EHO esetleges eltörlése miatt mérséklődjenek. Inkább fordított lesz a forgatókönyv: meggátolja és stabilizálhatja az elmúlt években jelentősen emelkedő albérletárakat. A lakástulajdonosok legalizálhatják a mostani díjakból befolyó bevételt, aki pedig eddig is befizette az EHO-t a kiadás után, annál még több pénz maradhat. Vidéken, a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban az átlagos bérleti díjak alapján csak kevés bérbeadó érte el az egymilliós EHO-határt, így ezeken a településeken nem hoz számottevő változást a terhelés esetleges eltörlése.
„Vidéken más a helyzet, mint Budapesten, ahol az árak emelkedése lényegében megállt. Az egyetemi városokban, több megyeszékhelyen és nagyvárosokban tavaly drágulás következett be, annak ellenére, hogy a kínálat is növekedett” - derült ki a szakportál több mint hatezer hirdetés adatán alapuló májusi körképéből. Szegeden tavaly májushoz képest három százalékkal 76 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj, Debrecenben hét százalékkal 80 ezer forintra, Pécsett 21 százalékkal 75 ezer forintra, Miskolcon pedig 13 százalékkal 68 ezer forintra nőtt a lakások átlagos bérleti díja.
Balogh László azonban hozzátette, most még az albérletszezon előtt vagyunk: nyár végén, a szeptemberi iskolakezdés előtt jelentős felfutás várható a keresletben. Hosszabb távon azonban a vidéki városok albérletpiacára is igaz, hogy a bérlők jövedelmi helyzete gátat szab a díjemelkedésnek.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint az országos albérletpiac kiegyensúlyozottabbá válhat Budapesten és a nagyvárosokban. Az EHO eltörlése, a jövedelmi korlátok, a kínálat és kereslet kiegyenlítődése stabilabb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb piacot eredményezhet. Ez pedig mind a bérlők és a lakásukat kiadók számára is tisztább helyzetet hozhat.
