A hibás anyag kiváltása, több tízmillió forintba is kerülhet társasházanként. A kártérítés igénylésére, 2002-ben lezárult a lehetőség, de a probléma sok helyen csak később jelentkezett. Legalább ezer martinsalakos ingatlan van jelenleg az ország északi részén. Kaphatnak-e a lakók bármilyen segítséget? A többi közt erre a kérdésre keresték a választ a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
Hálószerű repedések után leválik a felületről a vakolat, láthatóvá válik a betonelem. Azt mondták, figyeljünk hanghatásokra, a vakolat pergésére, és azonnal forduljunk statikushoz. Ha a puklisodást benyomjuk, már lenn is van minden – mondta Bakos Vera, aki az egyik érintett egri társasházban lakik már 1980 óta.
2011-ben repedéseket fedeztek fel, és peregni kezdett a lépcsőház fala, kiderült, kazánsalak helyett martinsalakot használtak fel az építkezésnél.
A martinsalak bizonyos ideig hasonló eredményt nyújt, mint a kazánsalak, idővel azonban vegyi folyamatok indulnak el benne, gázképződés, duzzanás tapasztalható, ez pedig a betonszerkezet megrepedéséhez, tönkretételéhez vezethet – áll a szakértői jelentésben.
A falból mintát vettek, pogácsa alakú lyukak keletkeztek, melyekben a falnak olyan állaga volt, mint a lisztnek – mesélte.
Nem maradt más megoldás, mint spórolni a felújításra, csakhogy a házban túlnyomórészt nyugdíjasok és kisgyermekes családok laknak. A lakóknak 41 millió forintot kellene összeadniuk. Ezt nem tudja a lakóközösség vállalni.
Oláh Józsefné szomszéd azt mondta: egy lakásra durván egymillió forint jutna, plusz ennek a kamata.
A lakók segítséget kértek a katasztrófavédelemtől és az egri önkormányzattól, de mindkét helyről elutasították őket azzal, hogy 2002-ben lezárult a martinsalakos házak kártalanítása.
Azt szeretnék, hogy a 2002-es, jogvesztő hatályú kormányrendeletet tárgyalják újra, és teremtsenek lehetőséget az érintettek kártalanítására – mondta Oláh Józsefné.
A probléma 42 családot érint Egerben, nekik sem pénzük nincs arra, hogy felújítsák a házat, sem reményük, hogy máshová költözzenek.
A statikus életveszélyt nem írt le, de egy évenkénti felülvizsgálatot igen. Ha a probléma záros határidőn belül nem oldódik meg, akkor az érintett ingatlanokat akár még életveszélyessé is nyilváníthatják – hangsúlyozta Burgermeister Edit közös képviselő, aki szerint mindenképp kormányzati segítségre van szükség a kárenyhítés végett.
Egerben eddig csak két társasháznál jelentkeztek a problémák, melyek azonban legalább ezret érintenek az ország északi részén.
