Tavaly év elején a kibővített Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) miatt sokkal élénkebb volt az ingatlanpiac mint azt az előző években megszokhattuk. Emiatt idén januárban és februárban - tavalyhoz képest - nem volt olyan látványos az előrelépés sem az eladásra meghirdetett lakások, sem pedig a lakásvásárlást tervezők számában. Az idei márciusi adatok viszont már egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a kereslet és a kínálat is érezhetően elrugaszkodott a tavaly márciusban mért szinttő – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Mi a helyzet a legnépszerűbb lakásoknál?
Bár a kereslet megugrott, a lakásokra visszafogottabb drágulás jellemző, mint 2015-ben vagy 2016-ban, mert az áremelkedés üteme elmarad az elmúlt években látott húsz-harminc százalékos drágulástól. Budapesten a húsz-hatvan négyzetméteres panelek átlagos négyzetméterára március közepén 370 ezer forint volt, ami 17 százalékos drágulást jelent. Az azonos méretű téglaépítésű lakások esetében pedig 14 százalékkal 510 ezer forintra nőtt a négyzetméterár.
Balogh László elmondta, hogy a paneleknél bekövetkezett jelentősebb drágulás nem meglepő, ezek ugyanis alacsonyabb áruk miatt kelendőbbek. Egy fővárosi ötven négyzetméteres panellakás kijöhet 16-18 millió forintból, míg ugyanekkora téglaépítésű lakásért 7-8 millió forinttal többet kell adni.
A megyeszékhelyek közül Debrecenben is lendületben maradt az árak növekedése. Március közepén a húsz-hatvan négyzetméteres panellakások négyzetméterára 274 ezer forint volt, a téglaépítésűeké pedig 330 ezer forintnál járt, ami 14, illetve 15 százalékos áremelkedésnek felel meg.
Székesfehérváron visszafogottabb volt az drágulás ebben a méretkategóriában: a paneleknél hét százalékkal 260 ezer forintra, a téglaépítésű lakásoknál pedig 11 százalékkal 283 ezer forintra nőtt a négyzetméterár a kínálati piacon. Győrben még inkább lelassult az árak növekedése: a panelekért 270 ezer forintot, a téglalakásokért pedig 335 ezer forintot kértek négyzetméterenként, ami három, illetve egy százalékos drágulásnak, lényegében stagnálásnak felel meg.
Drágábbak a kicsik
Az is kiderül az elemzésből, hogy a kisebb alapterületű lakások esetében magasabb az átlagos négyzetméterár. A húsz-negyven négyzetméteres fővárosi lakások árai 13 százalékkal magasabbak, mint a negyven-hatvan négyzetmétereseké. A megyeszékhelyeken pedig átlagosan 15 százalékkal kerülnek többet a kisebb méretű lakások.
Balogh László a portál előrejelzését ismertetve elmondta, hogy a használt lakások iránti kereslet az idén is erős lesz, ezért a tavalyi évhez hasonlóan idén legalább 150 ezer adásvételt vár a szakértő. A kínálati árak folyamatos emelkedése miatt az idei évben egyre nagyobb lehet a vásárlók alkuereje. A jó helyen lévő jó állapotú lakásokért viszont továbbra is sorban állnak a vevők, ami pedig az eladók pozícióját erősítheti.
További érdekességekért, bátran keresd fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!
