A jog mindkét felet védi, de a bérbeadó többnyire kiszolgáltatottabb a bérlőnek. Az írásbeli szerződés megkötése rendkívül fontos, a leglényegesebb szerződési feltételeket mind a bérbeadó, mind a bérlő oldaláról meg kell határozni.

A jog a bérlőt védi

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az emberek élnek ezzel a lehetőséggel, akkor is az internetről töltenek le formaszerződést, és az alapján kötik meg a sajátjukat. Ezzel az a probléma, hogy nem tudják, ki és miért írta az eredetit, ahogy azt sem, hogy pontos-e. Aztán általában, amikor kitör a jogvita, akkor nézik meg, hogy tulajdonképpen mit is írtak alá – mutatott rá dr. Kator Zoltán ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A szerződéskötéssel kapcsolatban megjegyezte: a jogban nincs kaució, többféle szerződést biztosító mellékkötelezettség létezik, ebben az esetben azt óvadéknak hívják. Ki kell azt is kötni, hogy az óvadék nem lakható le, és a jogviszony végeztével vissza kell fizetni.

Érdemes azt is beleírni a szerződésbe, hogy a folyamatos ellenőrzési jogosultság megillesse a bérlőt, vagyis jogilag bemehessen a saját lakásába, és annak feltételeit is tisztázni kell. Ha nincs erről rendelkezés, akkor a tulajdonos nem mehet be az ingatlanba. Ha pedig esetleg ki akarja lakoltatni az albérlőt, mert az nem fizeti a bérleti díjat, akkor akár bűncselekményt is elkövethet – emelte ki az ügyvéd.

Drágább, de megéri

Szerinte a legjobb az lenne, ha az emberek közjegyzőhöz fordulnának, bár elismerte, hogy ez nem életszerű. Ám ha valaki hosszú időre akarja kiadni az ingatlanját, és biztonságban akarja tudni magát később is, akkor ajánlott közjegyzőhöz fordulnia. Ha közokiratba foglalták a szerződést, akkor a bírósági eljárás is sokkal egyszerűbb, mert elkerülhető a peres eljárás – emelte ki.

Dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke ehhez hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint a közjegyzőhöz forduló ügyfelek legalább fele már megégette magát a korábban bérleti szerződéseivel.

Vannak lehetőségek 

A szerződésszegésből következő problémák kivédése nemcsak nemcsak a szerződés közjegyzői okiratba foglalásával oldható meg. Ezt a célt el lehet érni azzal is, ha a bérbeadó a birtoklás feltételeként szabja, hogy a bérlő tegye a fizetési kötelezettségvállalást (rezsidíj, közös költség, bérleti díj) is közjegyzői okiratba. Továbbá tegyen egy birtokba adási kötelezettségvállalást is azzal, hogy ha bármely okból megszűnik a bérleti szerződés, akkor birtokba kell adnia az ingatlant. Gyermekes szülőknél ezt meg lehet támogatni egy befogadó nyilatkozattal is. Ezek célja elsősorban a perelkerülő jogérvényesítés – magyarázta dr. Parti Tamás.

A közjegyzőokirat oda-vissza működik. Attól függ, ki tett kötelezettségvállalást. Ha mindkét fél aláírja a közjegyzői okiratot, vagy abban köti a bérleti szerződést, akkor az óvadék visszafizetésének a körülményeire és visszafizetésére is lehet kötelezettség vállalást tenni – fűzte hozzá.

Minél részletesebb egy szerződés, annál kevesebb jogvita lehet a későbbiekben. Ha közjegyzői okiratot vettek igénybe a felek, akkor egyértelműbb lesz a végrehajtás is.

Nem kötelező

Közjegyző igénybevétele nem kötelező, szabadon választható. A közjegyzői díj hatóságilag beárazott, díjszabási rendelet vonatkozik rá. A közjegyző hatóságnak számít, vagyis nem állhat szerződési viszonyban az ügyfelekkel.

Magasabb közjegyzői díjjal akkor kell számolni, ha nagy ingatlanról van szó, nagyobb a bérleti díj és a bérleti díjra is tesznek kötelezettségvállalást. Egy kizárólag birtokba adásra vonatkozó kötelezettségvállalás jóval kedvezőbb anyagilag.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!