Nem véletlenül vannak feltüntetve a kilós zsákok alján, hogy mit, melyik típushoz ajánlják, s hiába az aduásznak számító általános virágföld, az sem annyira univerzális. Hiszen nekünk sem mindegy, hogy mit eszünk!

A közhiedelemmel ellentétben a virágföldnek több funkciója van, mintsem hogy betemesse a növény gyökereit és teret adjon a fejlődésnek. A földnek a megfelelő rögzítés mellett a minőségi összetételénél fogva, hatást gyakorol a flóra növekedési ütemére, egészségére, és élettartamára is. Így a földkérdés nem elhanyagolható.

Persze annyi talaj, ahány növény. Nincs egy általános talaj, ami mindegyiknek jó lenne. A szobanövények túlnyomó része a laza, jó vízáteresztő képességű földet kedveli, amelyben bőségesen fellehetők a szükséges tápanyagok.

A szobanövények egy kisebb százaléka a kötöttebb virágföldet szereti. Főként azok a fajok, amelynek fontos a nedves agyagos talaj. A speciális virágföldek között találunk kifejezetten kaktusznak, vagy a mészkerülő növények számára kifejlesztett földet, ami a broméliák és a fűszernövények számára is megfelelő.

Ami a legtöbb általános virágföldet illeti, valójában nem felel meg az „általános” jelzőnek, mert sem összetétele, sem tápanyagtartalma, sem összetétele nem az igazi. Ha általános virágföldbe ülteted a növényed, figyelj arra, hogy ültetés után a növény ne kókadjon, sárguljon el, mert ez azt jelzi, hogy a föld nem megfelelő.

A fentieken túl a föld pH értéke is hatással van a növényekre. A pH értéket 1-14 –ig egy számozott skálán határozzák meg, 1-7.-ig savanyú, a 7 pH a semleges, míg a 7-14.-ig pH között lúgos kémhatású a virágföld. A szobanövények túlnyomó része az enyhén savanyú vagy semleges földet kedveli. Nem kell meglepődni, ha a vásárolt földben tőzeget is találunk, mert az a jobb vízelvezetésért felel.

Az átültetés idejéről sem szabad megfeledkezni, mert a szobanövényeket két vagy háromévente át kell ültetni, hogy egészségesek, és fejlődőképesek legyenek.

További érdekességekért bátran keresd fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!