A nemrég megrendezett Öko City-kiállításon négy napon át környezettudatos megoldásokkal ismerkedhettek meg a látogatók. Ez már azért is hasznos lehetett, mert április 7-én megjelentek az Otthon Melege Program legújabb részletei. Aminek keretében összesen 5 milliárd forintot szán az állam a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására. A maximálisan igénybe vehető összeg két és fél millió forint.
De miért fontos, hogy otthonaink energiahatékonyak legyenek?
Kárpáti József az Öko City projektmenedzsere kifejtette, az aktív házak azok, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak. Valójában ezzel lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.
Bár egyre több jó példa van itthon is energiahatékony megoldásokra, az emberek többségét még nehéz meggyőzni róla, hogy a környezettudatos ház nem feltétlenül pénz, hanem gondolkodás kérdése.
Jóllehet egyre jobban terjed a napkollektorok és napelemek alkalmazása, építőanyag és technológia terén már jóval kevésbé vagyunk tudatosak. Pedig már a tervezéskor érdemes lenne kiszámolni, hogy mennyi energiát és szén-dioxid-kibocsátást tudunk megtakarítani.
A hazai házak többsége – a szakemberek szerint – rossz energiahatékonyságú. A többség tudja, hogy szigetelni kell a homlokzatot és érdemes a régi nyílászárókat kicserélni.
„De nem gondolnak rá, hogy a födémen rengeteg hő elmegy, akár a 2000-es években épült házaknál is szigeteletlen födémek vannak” – tette hozzá Matejka László az Energia Sziget Magyarország Kft. ügyvezetője. Akár 30 százalék energia szökik el a födémen keresztül.
Jó energetikai tervezéssel rengeteget lehet spórolni. Kárpáti József a elmondta, több olyan panelházról is tud, ahol gondosan megtervezték az épületet. Meg tudták oldani, hogy mennyezethűtést és -fűtést építsenek be a költségkereten belül, és az ellenőrzésnél kiderült, hogy 65 és 70 százalékos megtakarítást is el lehet így érni.
Milyen az igazán energiahatékony ház?
A szén-dioxid-kibocsátás legalább 40 százalékos csökkentését vállalta magára Magyarország 2030-ig az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye értelmében. Nemcsak pénztárcánk kímélése, hanem a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb, hogy épületeink kibocsátását csökkentsük. Ezt már azzal is elérhetjük, ha jól tervezzük meg házunk alapterületét.
Miskolczy Imre energetikai tanácsadó szerint energetikai szempontból kedvezőbb egy 2 x 70 négyzetméteres emeletes családi ház, mint például egy 1 x 140 négyzetméteres, lapos, kiterülő épület.
Ugyanis annál kedvezőbb energetikailag egy épület, minél kisebb a lehűlő felület és a fűtött térfogat aránya. Hozzátette, az épületet üvegezéssel érdemes megnyitni, mert mindez háromrétegű üvegezésnél már nem energiaveszteséggel, hanem energianyereséggel jár nekünk télen.
A szigetelőanyagok közül ma már egyre több környezetbarát. Ha például nem szeretnénk kőzet- és üveggyapotot használni, választhatunk helyette papírdarálékot is. Matejka László kifejtette, olyan technológiával állítják elő, amelynek során bedarálják, pépesítik, majd bór sóiba áztatják, ettől tűzállóvá válik, illetve a rágcsálók sem szeretnek belemenni, mert kiszárítja a bőrüket.
A régi házak felújítása jóval egyszerűbb és környezetkímélőbb, ha újrahasznosított cellulózzal töltjük ki a rétegeket, amely ráadásul nemcsak a hideg ellen véd. A nyári nap melege lassabban melegíti át és jut be a belső térbe, mint hagyományos vagy átlagos, másfajta szigetelésnél. Körülbelül 3 és fél órával később melegszik át a belső tér – tette hozzá Matejka László.
Az épület hűtése és fűtése ma már a fejünk felett is történhet álmennyezetben elhelyezve. Ekkor a rendszerbe ágyazott csövekben hideg vagy meleg víz kering, éppen attól függően, hogy belső komfortérzetünk mit kíván, hűtjük vagy fűtjük az épületet – magyarázta Miskolczy Imre.
Anélkül, hogy ablakot nyitnánk, hővisszanyerő lakásszellőztető berendezéssel egyszerre tudjuk felmelegíteni és frissen is tartani a beltéri levegőt.
A vályogtechnológia is komoly fejlődésen ment át az utóbbi években. Matejka László elmondta, a vályog már iparosított gyártásban készül, a vakolat és a habarcs is zsákos anyagként szállítható az építés helyszínére.
A vályogvakolat emellett a felesleg újrahasznosítására is jó példa. A szakember kifejtette, az agyagbányában abból a részből szedik ki, ami már nem igazán alkalmas agyagtégla-égetésre, valójában meddő lenne, viszont a modern agyagtechnológia lehetővé teszi hasznosítását.
Tehát számos energiaoptimalizálási megoldás létezik már nálunk is, de kevesen élnek vele. Ugyancsak gond, hogy bár a magyar építési és energetikai szabályok nem rosszak, de hiába, mert a többség figyelmen kívül hagyja őket.
További érdekességekért, bátran keresse fel a Ház és Otthon Facebook oldalát!
Forrás: hazesotthon.hu/hirado.hu | Kép: boredpanda.com
