A Miniszterelnökséget vezető politikus, mint a múlt heti kormányinfón mondta, rendszeresen mondogatja Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy  a kormány támogatást adhatna a panellakásukból kertes házba költözőknek.

A politikus szerint a harminc-negyven éve épült panelházak életciklusuk végére értek, és az egyre forróbb nyarak miatt kérdés, hogy egyáltalán élhetőek-e még. Mint mondta, a nem korszerűsített panelházakban élő emberek nyáron rendkívül szenvednek a hőségtől, főleg a felsőbb emeleteken.

Lázár János szerint az is kérdés, hogy a felújítás – hőszigetelés, a nyílászárócsere – jelenti-e a probléma megoldását. Ő úgy látja, hogy nem. Ne a régi paneleket újítgassa, toldozgassa-foldozgassa az ország, mert az megoldhatatlan, hanem inkább ahhoz adjon támogatást, hogy az emberek kertes övezetben tudjanak élni – mondta.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai szerint Magyarországon 2011-ben 777 ezer lakott panel lakás volt, amelyekben 1 millió 800 ezren éltek.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint egy ekkora átköltöztetés, illetve a kertes házak megvásárlása, a panelek bontása több ezer milliárd forintba kerülne, a kiadások akár a magyar éves GDP felét is elérhetnék.

Rutai Gábor, a Duna House ingatlanközvetítő cég elemzési vezetője szerint azon túl, hogy hatalmas összegről van szó, az építőipari kapacitás szinte biztos, hogy nem lenne elegendő arra, hogy a panellakásaikat tömegével elhagyó embereknek családi házakat építsenek, illetve újítsanak fel.

Németh Dávid hangsúlyozta, úgy is hatalmas munkaerőhiány van az ágazatban, hogy csak évi 7-8 ezer új lakás épül. (A válság előtti esztendőkben 30-40 ezer készült.)

Jobbak lehetnek, mint az üres kertes házak

Rutai Gábor szerint azt is fontos számításba venni, hogy bár a panelek nem korszerűek, a környezetük jól lett kitalálva, legalábbis az infrastruktúrát tekintve. A lakótelepeknek nagyon jó a közlekedése, helyben van nagyon sok szolgáltatás, iskola, óvoda, bolt, posta, patika. A költözőknek ezeket is biztosítani kellene az új lakhelyükön, és új házak esetén a szükséges rengeteg telket.

Lázár János a panelekből való kiköltözés lehetőségei kapcsán a kormányinfón kiemelte, több százezer üres ingatlan van Magyarországon, olyan városokban is, ahol élhetetlen panelek állnak. A KSH adatai szerint a nem lakott lakások száma 477 ezer, ezeknek a 60 százaléka nem összkomfortos, majdnem negyede vályogból, illetve sárból épült.

Rutai Gábor és Németh Dávid szerint az is megfontolandó, hogy az üres lakások nagy része kisebb, elnéptelenedő településeken áll, ahová valószínű, kevesen akarnának költözni csak azért, hogy kertes házban élhessenek. Ezeken a helyeken jellemző, hogy az üresen maradt ingatlanok szinte eladhatatlanok, mert tulajdonosaik, örököseik a munkalehetőségek miatt más településekre költöztek – közülük sokan épp panelbe.

Slágertermék

Ennek is betudható, hogy manapság az emberek nemhogy menekülnének a panelekből, hanem az ingatlantípus a piac slágertermékének számít. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője azt mondta, a korábbinál erősebb kereslet miatt a panelek ára is megy felfelé, de még mindig jóval olcsóbbak, mint a kő vagy téglalakások, előbbiek kínálati ára átlagosan 260 ezer forint négyzetméterenként, a másik típusnál ez 400 ezer forint körül alakul.

Az ár mellett, a már említett jó infrastruktúra is vonzóvá teszik a blokkházakat, valamint az ár-érték arányuk is javult, elsősorban a kormány rezsicsökkentése miatt, amely összegszerűen ezeknél az épületeknél vágta meg legjobban a kiadásokat.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Ház és Otthon  Facebook oldalát!
(Kép: theamazingphotos.com Forrás: hazesotthon.hu/hirado.hu)