A tendencia nem meglepő, hiszen az okos, egymással és a központi irányító rendszerekkel kommunikálni képes készülékek számos szinten képesek hatékonyabbá tenni a működést, valamint egyszerűsíteni a létesítmények üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős szakemberek munkáját.
Meg kellene triplázni az energiahatékonyságot
Előrejelzések szerint 2050-re az energiafogyasztás a 2009-es értékek másfélszeresére fog nőni, míg a szén-dioxid-kibocsátást a felére kéne csökkenteni, ehhez pedig az energiahatékonyság megháromszorozására van szükség. Az igények kiszolgálásához elengedhetetlen az energiafogyasztás racionalizálása, aminek első lépése az okoseszközök alkalmazása és összekapcsolása. Ennek segítségével az épületek üzemeltetői hasznos adatokat tudnak mérni és összegyűjteni a rendszerből, ezáltal pontosabb rálátással rendelkeznek a létesítményen belül működő hálózatra – összegezték a Schneider Electric szakértői.
Az egymással összeköttetésben lévő készülékek ellenőrzik a többi között az elektromos berendezések teljesítményét, és azt is képesek jelezni, ha valahol pazarolják az áramot. Ezenkívül vészhelyzetben értesítéseket küldenek, illetve még azelőtt azonosítják a kockázati forrásokat, mielőtt azok meghibásodást és ezzel károkat, kimaradásokat okoznának.
Karbantartás karnyújtásnyira
Az IoT nyújtotta előnyök úgy aknázhatók ki maximálisan, ha a „másik oldalon” szintén az internethez csatlakoztatott készülékek vannak a szakemberek zsebében, táskájában vagy íróasztalán, így mobileszközeikre bárhol és bármikor megkapják az értesítéseket, ezáltal pedig a távoli rálátást a rendszerre.
A Gartner becslései szerint 2022-re a szoftverekhez kapcsolódó interakciók 77 százalékát mobilról fogják intézni. Az épületüzemeltetők és -karbantartók esetében ezek elsősorban olyan programok, amelyek segítségével hozzáférhetnek a hálózatban működő berendezések adataihoz, biztonságos távolságból ellenőrizhetik a tevékenységeket, és szükség esetén felvehetik a kapcsolatot egyéb szolgáltatókkal támogatásért.
A létesítmények üzemeltetői és a velük szerződésben álló szakemberek így könnyebben együttműködhetnek, lehetővé válik a munkafolyamatok egyszerű priorizálása és kezelése, illetve csökkenthető a reakcióidő a gyors visszajelzést igénylő eseményekre.
