Mi lesz velünk egy hideg tél esetén, a megnövekedett árak ismeretében? Egyrészt, ott vannak a megújuló energiaforrások, amelyek azonban nem mindenki számra érhetők el egyszerűen, másrészt pedig vannak olyan megoldások is, amelyekre a legtöbben nem is gondolunk. Leegyszerűsítve: a fafűtésre való, akár részleges átállás már napirendre került, de a bármivel begyújtunk gondolkodás helyett nézzük ennek a témának a korszerűbb változatát.

A szakértők, beruházók, építtetők között akadnak a témának ellenzői, vagy inkább nem támogatói, és támogatói egyaránt. Közöttük a vita e témában régen tart arról, vajon szükséges- e az épületek fő fűtési rendszere mellé tartalék- fűtést kiépíteni?

A nem támogató - oldal az épületgépészet látványos fejlődésére, műszaki hátterének és arzenáljának innovációjára hivatkozik, és nem tartja indokoltnak semmilyen, sokak által akár elavultnak is tekinthető, ráadásul kevésbé kényelmes fűtési alternatíva integrálását egy modern környezetbe. A támogató oldal sem vitatja, amit a modern technológia ígér, ugyanakkor biztosítékra vágyik. De miért? Ugyan az átlagfogyasztás feletti energiafelhasználás valóban megdrágult, és az energiaszolgáltatással kapcsolatban felröppennek néha aggasztó hírek, de valóban kell az óvatosság egy olyan országban, ahol eddig a közművek szolgáltatási biztonsága átlag feletti volt, és a lakosság biztonságát nem veszélyeztetik természeti katasztrófák? „Egységes, univerzális magyarázat talán nem is létezik, hiszen nem vagyunk egyformák. Személyiségünk, neveltetésünk, szociális és kulturális környezetünk hatására másképpen reagálunk különböző helyzetekre és más-más válaszokat adunk ugyanarra a kérdésre. Egy valamiben viszont biztosan nem különbözünk: ez pedig a biztonságra való törekvés.” – mondta Szűcs Zsolt, a Leier kémények és tetőcserepek üzletágak termékmenedzsere.

Kell „B terv”?

Az elmúlt hónapok eseményei hatására a válasz sokak számára magától értetődővé vált: kell „B” terv, ami átsegít minket egy váratlan helyzeten, hogy akkor is legyen meleg, ezáltal biztonság és kényelem, ha éppen nincs áram vagy gáz. Tehát szükségünk van tartalék-fűtési megoldásra, amivel pillanatok alatt „túlélő” üzemmódba kapcsolhatunk. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy valódi függetlenség kizárólag úgy érhető el, ha ez szolgáltató-független is. Ennek a függetlenségnek pedig az egyik tényezője egy jól megválasztott tüzelőberendezés, pl. kandalló - amely akár a közel nulla energiafelhasználású épületek esetén a kötelező megújuló energia részarány elérésében is szerepet játszhat -, a másik pedig e tüzelőberendezés igényeit kielégítő kémény.  Így már elérhető a kényelem, a biztonság és a függetlenség is.

„B terv” és közel nulla energiafelhasználás egyben, akár állami támogatással!

Egy tartalék-fűtési rendszer megvalósítása a különböző állami támogatásoknak köszönhetően, most még könnyebben elérhető.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ugyan 2024. június 30- ig meghosszabbították a határidejét annak a rendeletnek, amely szerint csak azok az ingatlanok kapnak használatbavételi engedélyt, amelyeknél teljesülnek a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásai, de attól még előbb utóbb cselekedni kell. A közel nulla energiaigény követelményének pedig úgy lehet megfelelni, hogy az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Így a kényelem, biztonság, függetlenség, mellé egy újabb érv, a szükséges energiamegtakarítás is csatlakozik. Márpedig megújuló energiahordozóként szóba kerülhet a tűzifa és az ebből közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél-, vízenergia, a geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve speciális esetekben a távhő is figyelembe vehető.

Kattintson, és tervezze meg saját fűtési rendszerét: Leier kéményvarázsló